Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

SABJÁN TIBOR: Egy lakóház bontása a Szentendrei-szigeten

5m 8. kép. A bontási nyomok áttekintő rajza (1. téglafal, 2. vályogfal, 3. rakott sárfal, 4. az első szobába átnyúló kemence, 5. az utcára kinyúló kemence nyomai, 6. eléfalazások a konyhában, 7. a második szobába átnyúló kemence üregének elfalazása, 8. meszelések a falak alatt, 9. elfalazott ablak a falban) szigetelés alatt nagyméretű folyamkavicsokat találtunk. A konyha hátsó falának bal oldalán egy függőleges füstcsatornát tártunk fel (6. kép. 5). A csatorna a későbbi eléfalazás szélénél került elő, szélessége 16, mélysége 15, magassága 170 cm volt. A tüzelőberendezések kutatásán túl vizsgáltuk a lakóház falait is (8. kép). A második szoba hátsó falát égetett téglából készítették, a fal 30 cm vastag volt, végei alatt a főfalak meszelése folytatódott, tehát ezt a falat utólag építették a helyére. Hasonló jelenséget figyeltünk meg a ház leghátsó, téglából készített végfalánál is, a hosszfalak meszelése a fal mögött is követhető volt (8. kép. 8). A második szobában a meglévő ablak mellett egy kisebb méretű elfalazott ablakot találtunk. Ez nyílás szorosan az utólagos fal mellett volt (8. kép. 9). Az előbb említett két téglafalat leszámítva a főfalak többsége vályogból készült, kivéve a konyha és a második szoba közötti harántfalat, és a tornác melletti főfal padlás feljárón túli részét, mert ezek rakott sárfalak voltak (8. kép. 3 ). A tető és a födémek bontása nem hozott előre nem látható meglepetéseket. A legérdekesebb lelet az oromfal utáni első szaruállás bontásakor került elő. A torokgerendán ceruzás feliratot találtunk: „Kónya István En voltam Ez Ház építésínéi Pásztor János 1895 dik." A bontási nyomok értékelésénél először a szabadkéményes konyha tüzelőberendezéseit tekintjük át. A konyha hátsó falánál, középen egy falon átnyúló testű kemence állt, melyet a bontás időpontjára már elbontottak és elfalaztak. A boltozott szerkezetű kemence első része a konyhában volt, középső harmada a falban helyezkedett el, míg hátsó része az utcára nyúlt ki. A konyhai kemencerészt valószínűleg szögletesre falazták, az utcára néző nyúlványa lehetett szögletes, de nem zárható ki, hogy boltozott formában hagyták. A faluban illetve a szigeten mindkét megoldásra találunk példát.

8 A kemence csak kismértékben nyúlt ki az utcára, ezért nem valószínű, hogy külön védőtetőt építettek részére (ennek a nyomát nem találtuk), hanem csak egyszerűen cseréppel fedték be. A konyhában összesen három kemence állt, melyek közül a legrégebbi a most tárgyalt középső volt, ugyanis a szobákba benyúló két szélső utólag került a helyére. Ezt támasztja alá néhány részlet, így például a kemencék fenekének az összehasonlítása is: a tapasztott megoldás régebbi, mint a téglával kirakott. A középső kemence után a konyha két oldalát kell vizsgálat alá vonnunk. Mindkét oldalon volt