Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

SABJÁN TIBOR: Egy lakóház bontása a Szentendrei-szigeten

5. kép. Falon átnyúló kemence nyoma a konyha hátsó falában. tunk, amely teljes kibontása után egy falba mélyített kemence helyének bizonyult (5. kép). A egykori kemence boltozata áthatolt a falon és az utcára is kinyúlt. Tapasztott fenekének egy része megmaradt a falban lévő szakasz bal oldalán (6. kép. 4). A kemence készítésekor a kőműves bekarcolta a vakolatba a készítendő kemence kontúrját, melyet a feltáráskor megtaláltunk (6. kép. 1 ). Ez 125 cm széles volt és 151 cm magas. A kemence feneke 47 centiméterrel volt a padlószint felett. A bontási nyomokból azt is megállapíthattuk, hogy a megvalósítás során a kemence nem pontosan a bekarcolt méretűre sikerült, hiszen a 0 lm 6. kép. Falkutatások a konyha hátsó falában (1. bekarcolás a vakolatban, 2. a kemence bevésett ürege, 3. az utcára nyíló üreg elfalazása, 4. a kemence fenekének maradványa, 5. katlan füstcsatornája, 6. a későbbi köpenyfalak ill. eléfalazások síkja) 7. kép. A kemence feneke alatti hőszigetelésből összeállított kerámia (DEIM Péter felvétele) falba vésett ürege már szélesebb volt, mint a jelölés. Érdekes meglepetésekkel szolgált a falban megmaradt kemencefenék bontása. Az agyagtapasztás alatt cseréptörmelékből készítettek hőszigetelő réteget. Ebből kályhacsempék, redukált égetésű kályhaszemek és más használati edények darabjai kerültek elő (7. kép). A későbbi restaurálás és összeállítás során 4 darab kályhapárkány töredékét és két táblás csempe darabját tudtuk azonosítani és elkülöníteni, mint egy jól ismert táblás kályha maradványait. A kályhának zöld mázazását világos, türkizes foltokkal díszítették.

6 Ezek mellett egy olyan párkánytöredék is volt az anyagban, amely sima zöld mázas kályhából származott. A redukált égetésű (mázatlan) kályhaszemek töredékeiből, 3 darab, tál alakú szemet lehetett összeállítani, ezen kívül még 11 darab töredék maradt. A szemek négyzetes szájnyílása 22-23 cm volt, magasságuk 8-8,5 cm körül mozgott, fenékátmérőjük 10-11 cm volt. A szemek széle peremezett volt, belsejükbe koncentrikus köröket korongoltak. A szemek falvastagságát 6-7 milliméterben állapítottuk meg. Megfigyelhettük, hogy a szemek belseje a hő hatására kivilágosodott, vörösesre változott. Ugyanitt meszelésnyomok maradványait találtuk. A háztartási edények között meg kell említenünk egy nagyobb tálat, melynek belső részén zöld-fehér márványos máz volt, két zöld mázas, füles fazék töredékét, egy kisebb csuprot és több gyári kerámia darabjait. Ezek között volt egy fehér és egy sárgás porcelántányér, egy keménycserép tányér, melynek fehér peremén kék-vörös levelekből álló füzér fut körbe és egy porcelánbögre, oldalán Haus felirat töredékével. Előkerült még néhány színes és írókás kis edénytöredék és egy-két üvegszilánk is.

7 A kerámiadarabokkal kevert hő-