Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

SABJÁN TIBOR: Egy lakóház bontása a Szentendrei-szigeten

5. kép. Falon átnyúló kemence nyoma a konyha hátsó falában. tunk, amely teljes kibontása után egy falba mé­lyített kemence helyének bizonyult (5. kép). A egykori kemence boltozata áthatolt a falon és az utcára is kinyúlt. Tapasztott fenekének egy része megmaradt a falban lévő szakasz bal oldalán (6. kép. 4). A kemence készítésekor a kőműves be­karcolta a vakolatba a készítendő kemence kon­túrját, melyet a feltáráskor megtaláltunk (6. kép. 1 ). Ez 125 cm széles volt és 151 cm magas. A ke­mence feneke 47 centiméterrel volt a padlószint felett. A bontási nyomokból azt is megállapíthat­tuk, hogy a megvalósítás során a kemence nem pontosan a bekarcolt méretűre sikerült, hiszen a 0 lm 6. kép. Falkutatások a konyha hátsó falában (1. bekarcolás a vakolatban, 2. a kemence bevésett ürege, 3. az utcára nyíló üreg elfalazása, 4. a kemence fenekének maradványa, 5. katlan füstcsatornája, 6. a későbbi köpenyfalak ill. eléfalazások síkja) 7. kép. A kemence feneke alatti hőszigetelésből összeállított kerámia (DEIM Péter felvétele) falba vésett ürege már szélesebb volt, mint a je­lölés. Érdekes meglepetésekkel szolgált a falban megmaradt kemencefenék bontása. Az agyagta­pasztás alatt cseréptörmelékből készítettek hőszi­getelő réteget. Ebből kályhacsempék, redukált égetésű kályhaszemek és más használati edények darabjai kerültek elő (7. kép). A későbbi restau­rálás és összeállítás során 4 darab kályhapárkány töredékét és két táblás csempe darabját tudtuk azonosítani és elkülöníteni, mint egy jól ismert táblás kályha maradványait. A kályhának zöld mázazását világos, türkizes foltokkal díszítették. 6 Ezek mellett egy olyan párkánytöredék is volt az anyagban, amely sima zöld mázas kályhából származott. A redukált égetésű (mázatlan) kály­haszemek töredékeiből, 3 darab, tál alakú szemet lehetett összeállítani, ezen kívül még 11 darab tö­redék maradt. A szemek négyzetes szájnyílása 22-23 cm volt, magasságuk 8-8,5 cm körül moz­gott, fenékátmérőjük 10-11 cm volt. A szemek széle peremezett volt, belsejükbe koncentrikus köröket korongoltak. A szemek falvastagságát 6-7 milliméterben állapítottuk meg. Megfigyel­hettük, hogy a szemek belseje a hő hatására kivi­lágosodott, vörösesre változott. Ugyanitt mesze­lésnyomok maradványait találtuk. A háztartási edények között meg kell említenünk egy na­gyobb tálat, melynek belső részén zöld-fehér márványos máz volt, két zöld mázas, füles fazék töredékét, egy kisebb csuprot és több gyári kerá­mia darabjait. Ezek között volt egy fehér és egy sárgás porcelántányér, egy keménycserép tányér, melynek fehér peremén kék-vörös levelekből ál­ló füzér fut körbe és egy porcelánbögre, oldalán Haus felirat töredékével. Előkerült még néhány színes és írókás kis edénytöredék és egy-két üvegszilánk is. 7 A kerámiadarabokkal kevert hő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom