Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

SABJÁN TIBOR: Egy lakóház bontása a Szentendrei-szigeten

binál 57 centiméterrel előrébb hozta. Ebbe a kifalazásba rejtették el a kemence félgömb alakú boltozatának az első felét. A többi része a falban illetve a szobában helyezkedett el. A köpenyfaltól mérve a kemence belseje 125 cm mély volt, legnagyobb szélessége 100 cm, magassága pedig 45 cm volt. Boltozatát nagyméretű téglából falazták, 15 cm vastagsággal. A téglát pelyvás sárba fektették. A kemence fenekét lapjára fektetett nagyméretű téglával rakták ki, a téglákon RKF monogram volt olvasható. A téglaburkolat alá egy sor tetőcserepet fektettek sárba ágyazva. Ez alatt agyagfeltöltés volt, a szokásos cserép- vagy üvegtörmelék nélkül. A konyha és a szoba közötti falat a kemence boltozatának megfelelő nagyságban átvágták (3. kép. B. 2). A kemence szobába átnyúló testét vályoggal szögletesre falazták és betapasztás után lemeszelték. Ez a szögletes kemencetest csak 25 centimétert nyúlt be a szoba légterébe. A köpenyfalat, a vastag kifalazásokat és a kemencét lebontva láthatóvá vált a konyha egykori végfala, amelyen régebbi tüzelőberendezések nyomait fedezhettük fel (3. kép. B). Középen egy szélesebb füstterelő vájat mélyedt a falba, melynek alsó részét a kemence építésekor rombolták szét (3. kép. B. 3). A hozzá tartozó szájnyílás is kivésésre került, szerencsénkre a felette húzódó boltív néhány téglája a helyén maradt (3. kép. B.4). A füstterelő vájat jobb oldalán egy ferde helyzetű füstcsatorna került elő. Magassága nagyjából a füstterelőével egyezett meg, alsó része a konyha sarka felé tartott, de a kemence építésekor ezt is szétrombolták (3. kép. B. 6). Szélessége 14, mélysége 19 cm volt. A korábban már említett és magasan lévő füstlyuk mellett még két másik is előkerült. Az egyik ferdén fúrta át a falat és a füstterelő belsejébe torkollott, csatornaszerűén haladva a vájat tetejéig. A másik lyuk a vájat jobb felső sarkánál csatlakozott a konyha légterébe (3. kép. B 7). A kemence melletti falon előkerült az egykori tüzelőpadka tetejének lenyomata is (3. kép. B. 8). Ezek szerint a padka 67 cm magas volt. Hasonló eredményekkel végeztünk falkutatást a konyha átellenes, második szoba felőli falán is. Itt először a már megszüntetett kemence négyszögletes tüzelőnyílását tártuk fel, melyet téglával falaztak be. Fölötte ugyanolyan köpenyfalas lezárású füstjárat volt, mint a konyha másik oldalán. Itt az eredeti fal elé 42 cm vastag kifalazást készítettek, hogy a kemence konyhába nyúló részét elrejtsék. Itt tehát az egykori kemence kisebb 4. kép. A kemence elfalazott ürege a második szobában, felette takaréktűzhely füstcsatornája része volt a konyhában, a nagyobbik hányada a falban és a szobában helyezkedett el. A köpenyfalat és a kifalazásokat lebontva azt tapasztaltuk, hogy a kemencét teljes egészében eltávolították a falból, még a boltozat maradványait is kiszedték. A konyha eredeti végfalán egy keskenyebb füstterelő vájatot találtunk (az első szobai 59 cm széles volt, az itteni csak 39 cm). Sajnos a hozzá tartozó szájnyílást a kemence helyének kifaragásakor eltüntették. A vájat 24 cm mély volt, teljes magassága 155 cm. Ezen kívül csak a korábbi leírásunkban is említett füstlyuk csatlakozott a konyha légterébe. A bontás során azt is megállapítottuk, hogy itt a korábbi tüzelőpadkára építették a kemence alját, tehát az átalakításkor nem rombolták le, hanem megtartották. A hátsó szoba felől is megkutattuk a konyha ezen falát. Itt előkerült az egykori falba rakott kemence elfalazott, félkör alakú ürege. Fölötte egy függőleges helyzetű, falba vésett füstjáratot tártunk fel (4. kép). A járat felső végénél volt a már korábban bemutatott füstlyuk. Ebben a szobában más tüzelőberendezés nyoma nem került elő. A bontási kutatásokat a konyha hátsó falán folytattuk. Középen egy elfalazott üreget talál-