Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 12. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)

HÁLA JÓZSEF-MÉSZÁROS BORBÁLA : A budafoki barlanglakások

1907: „A könnyen fejthető s a nagymennyiségű cerithium harmadkori, erősen kagylós mészkő, kész építési anyagul kínálkozott. Ennek köszönheti virágzását s fejlődését ez őrhely nyomán kialakult község, Budafok is. Érdekessé teszi lakói nagyrészének lakásmódja. Ezek ugyanis sziklába vájt lakásokban laknak. [...] Egész utczák vannak mintegy így a föld színe alá sülyesztve és ha az úton a szabadon álló kémények nem állanának, az idegen nem is sejtené az itt lappangó életet. [...] Fekvésüket illetőleg meg lehet különböztetni a föld felületén és a földbe mélyített és kivájtat. Az előbbi lehet egy és két oldalról szabad. Ilyenek kivésése könynyebb, mert csak nagyjából kell a külsőt megmunkálni, olykor még azt sem. Azután kezdődik az ajtó kivágása s a kellő falvastagság meghagyása után a szoba kivájása. [...] Egy-egy kisebb méretű szobának a kivésése több hónapon át is eltart; ha ez készen van, következik az ebből nyíló. A kivésessél itt egyszerre történik a fal rakása, vakolása, meszelése, a padlózat és mennyezet készítése is. A mennyezet vagy vízszintes vagy ívelt. Követ, téglát csak az ajtó vagy az ablak beerősítésénél, a hiányok pótlásánál használnak. Más a munka a lemélyítettnél. Itt előbb a téglány alakú tömböt emelik ki, külön hely hagyva a lejáratnak. - Vigyázva végzik ezt, mert a kiemelendő anyag értékesíthető. Csak a téglánytömb kiemelése után kezdődik a lakosztályok elkészítése. A konyha mennyezetét átfúrják s felül a föld színén ráépítik a kéményt. E helyiségek éppen szerkezetüknél fogva a pincze, verem benyomását teszik. Levegőjük még szellőztetés mellett is fülledt, bágyasztó. A lemélyített helyiségeket a napfény nem éri. Elrendezésüknél fogva szél-, tűz- és vízmentesek. A padlás hiányzik s ezt legjobban télen a mosásnál és szárításnál érzik. A mi a külsőt illeti, díszítésük, mondhatni, kezdetleges. így csak az ajtó, ablak ívezeténél, a szerkezetből váltakozva kiugró téglasor vagy »csepp«, korong képezi a díszt. Ez utóbbiak lehetnek kifaragottak és beerősítettek. Azonkívül az ajtót és ablakot néhol bemélyített kerettel veszik körül. A helyi viszonyoknál fogva a kémények itt nagyobb figyelmet nyernek. Az utak mentén foglalnak helyet, tehát nagyon is szem előtt vannak. Az egyszerű kőrakástól kezdve a szárazon egymásra rakottakon át, a több darabból díszesen megmunkáltig, mindenféle tagozatú képviselve van. Érdekes ezeknek a léghuzam előmozdítására szolgáló nyílásai. Az egyes lakások a minden kötőanyag nélkül egymásra rakott kövekkel vannak elkerítve. De 11. kép. Felszínről nyíló barlanglakás Budafokon, a Vár utcában 12. kép. Felszínről nyíló egykori barlanglakások Budafokon, az Ibrik utca és a Vöröskereszt utca sarkán, ma raktárak (Fotó: MÉSZÁROS Borbála., 1996) vannak külön e czélra készült, kőpillérekbe beeresztett deszkakerítések is (13-14. kép)."

92 1908: „Már czikkem első részében megemlékeztem futólag e lakások kéményeiről is. Részletesebb tárgyaláshoz a fővároshoz való közelségük és érdekes voltuk útján jutnak. Helyzetüknél fogva s mint a vájt lakások egyedüli ilynemű részei, gondosabb kiképzést is nyertek. Budafok község lakói a fővárosban gyakran megfordulnak s így alkalmuk van a megfigyelésre. A megfigyelés révén észreveszik a formák különféleségét; otthon pedig az alkalom és az anyag utánzásra ösztönzik őket. De a látástól a rögzítésig, vagy a vonallal való megörökítésig a képességnek egész fokozata van! Az ő szemeivel látott fonnák, az ő rögzítési és visszaadási képességén át, így öltenek azután újból testet. A kéményeknek a föld felületéhez való közelsége pedig sarkalója a léghuzam nyílásai kieszelésének. így magyarázható azután, hogy ezek nem