Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)

BEVEZETÉS - Az Erdélyi Tudományos Intézet és a Borsa-völgyi kutatások

BEVEZETÉS Az Erdélyi Tudományos Intézet és a Borsa-völgyi kutatások Az 1920-1945 közötti időszakban végzett erdélyi magyar társadalomtudományi - és azon belül néprajzi - kutatás jelentős részeredményeket mutathat fel, akár a kistáji vagy tematikus közléseket vesszük figyelembe, akár az együtt élő népek és kultúrák (magyar, román, szász) vizsgálatát tekintjük.

1 A részeredmények tudományszakonkénti áttekintése, illetve együtt látása és láttatása még várat magára. Az e korra visszatekintők hiányérzetüket fogalmazták meg.

2 így „...a két világháború között szinte alig folyt magyar néprajzi munka Erdélyben".

3 „Az erdélyi magyar néprajzkutatás alakulásával ismerkedve azt látjuk, hogy itt alig beszélhetünk a változások valamilyen összefüggéséről, valódi folyamatról, hanem inkább csak a külső körülmények fordulatai következtében újra- és újrakezdésekről. A mi néprajzkutatásunknak tehát történelme alig, inkább csak sorsa van. "

4 A magyar néprajz tudománytörténetéről szóló munka

5 és a magyar néprajzi muzeológia összefoglalója" is a „sorsszerűségre" és adathiányra utal. A határainkon kívüli magyarság néprajzáról megjelent könyv pedig a hungarológiai kutatások átértékelése közben „az egyes néprajzi csoportok legjellemzőbb sajátosságait" ismerteti.

7 Igen terjedelmes lehetne az a lista is, amiben előszámlálandóan szerepelnének az elfeledett, félbemaradt és derékba tört tudományos vállalkozások. Lajstromozni kellene a különböző magán- és közgyűjteményekben lappangó anyagokat, vagy meggyőződni azok végleges megsemmisüléséről. A kutatói asztalfiókokban rejtező gyűjtésekről - kéziratoktól a megjelent vagy részben publikált anyagokig terjedő skálán - sokszor hiányoznak az alapinformációk, de nemegyszer az eredmények értékelése, s a folytathatóság és változásvizsgálat igénye, illetve lehetősége is. Feladatunk most az, hogy egy nagyléptékű néprajzi és építészeti gyűjtés körülményeit tárjuk fel, az anyag utóéletét és feldolgozását ismertessük. VARGHA László (1904-1984)« Borsa-völgyi kutatásairól írunk, melyeket 1941-1943 között Kolozs megyében végzett.

9 Az 1930-as évek elején Kolozsvárott alakult meg az Erdélyi Fiatalok köre, ami a romániai új magyar értelmiséget volt hivatott „kialakítani" részben a transzilvánizmus (magyarságismeret és -tudat), részben a kisebbségi lét realitása szellemében. Azonos című periodikájuk 1930-1938 között jelent meg, ahol főként szociográfiai írások kaptak helyet. Alapvetően Dimitrie GUSTI társadalomelméletét és kutatási gyakorlatát követték, amit ma a „komplex jelenkutatás" címszóval egyszerűsíthetnénk.

10 Az erdélyi fiatalok nyitottak voltak az anyaországi tényfeltáró és irodalmi szociográfia felé, de ismerték a Magyarság Néprajza köteteit is. Ebből az ismeretkörből két munkára utalunk, ami akkor is időszerű volt. Az egyik M1KO Imre Kolozsborsán és környékén végzett terepmunkán alapuló könyve," amely az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés történeti összefüggéseit mutatta be. A kötet 1932-ben teljes tematikai szélességében és történeti mélységében ábrázolta a Borsa-völgye falvainak vegyes lakosságára érvényesen az együttélés szükségszerűségét, jövőképét. A másik, VENCZEL József cikke 1935-ből, ami a magyarországi összefoglalások láttán felhívta a figyelmet az „erdélyi magyarság néprajza" anyagának összegyűjtésére.

12 Az alapozás a sokoldalú adatfeltárás igényével 1936-ban indult falukutatás, a kalotaszegi Bábonyban SZABÓ T. Attila szervezésében.'

3 Népes gyűjtőgárdával 1941 nyarán a mezőségi Bálványosváralján egész hónapos falukutató tábor dolgozott kérdőívekkel és módszertani útmutatókkal VENCZEL József irányításával.

14 E társadalomtudományi feltárásoknak - ahogyan a részpublikációkból is látható - nemcsak hungarológiai céljuk volt, hanem a román-magyar kulturális kapcsolatok történetére, „szerves jelenére" is fényt derítettek.

15 Észak-Erdély Magyarországhoz kapcsolása után, 1940. október 20-án Kolozsvárott megalakult az Erdélyi Tudományos Intézet. Ez az intézet volt hivatott a magyarság- és nemzetiségtudományi feladatok ellátására.

16 Az intézet léte-