Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 11. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1997)
BEVEZETÉS - Az Erdélyi Tudományos Intézet és a Borsa-völgyi kutatások
sítésével és szervezésével kapcsolatos teendőket a földrajztudós miniszterelnök, TELEKI Pál irányította. O nevezte ki azokat az intézeti tanárokat, akik az egyetemtől anyagilag függetlenek voltak, de doktoráltatási joguk volt. TELEKI Pálban az a törekvés munkált, hogy erdélyi származású vagy szellemiségű kutatókat bízzon meg. 17 (Magyar őstörténet és régészet: LÁSZLÓ Gyula, történelemtudomány: MAKKAI László, gazdaság- és településföldrajz: TELEKI Géza, jogtudományok és földreform: VENCZEL József, kereskedelemés pénzügyek: NAGY Zoltán, „néptudományok összessége": K. KOVÁCS László.) Az intézet igazgatója a nyelvész TAMÁS Lajos lett. Az intézet anyagi ellátását „napi 1000 pengő" biztosította, s kialakították az adminisztratív szervezetet is. A témánk szempontjából jelentős, 1940-1944 közötti időszak néprajzi feladataira és eredményeire irányítva figyelmünket, meg kell állapítani, hogy intézmény- és tudománytörténeti szempontból egyaránt feltáratlan területen járunk. 18 Ezért az igencsak hiányos adattári anyagok, a szakirodalom, az élő kutatók visszaemlékezései és a K. KOVÁCS Lászlóval készült magnófelvétel adataira támaszkodhatunk. 1 " Az osztályokba sorolt kolozsvári intézet néprajzi részlege K. KOVÁCS László szervezésével és irányításával indult meg. Két kutatási területen kezdődött adatgyűjtés: a kolozsvári Hóstáton (magyar lakosságú külváros) és a románmagyar lakosságú Borsa-völgye falvaiban. A hóstáti munkák végzésére viszonylag kevés vállalkozó akadt, 20 a Borsa völgyének kutatására annál több. A Kolozsvártól északnyugatra húzódó Borsapatak völgyének apró falvai nem alkotnak néprajzi csoportot vagy egységes kulturális tájat. 21 Földrajzi meghatározás a Kalotaszeg, Mezőség és Szilágyság között fekvő magyar-román vegyes lakosságú területre. Terepmunka főként négy kutatóponton folyt: Kide (Chidea), Bádok (Bäde§ti), Kolozsborsa (Bor§a), és Csomafája (Ciumäfaia). A kapcsolódó és tágabb kutatási terület a Válaszút (Räscruci), Bodonkút (Vechea) és Nagyesküllő (Açchilei Mare) háromszögben, esetenként további tíz kutatópontot jelenthetett. 22 A terep kijelölésében szerepet játszott MIKÓ Imréék korábbi szociográfiai gyűjtése és az a történeti tény, hogy a Borsa-völgy a honfoglalás kora óta folyamatosan lakott, zárt kistáj. Kolozsvárhoz közel lévő, társadalmi-vallási szempontból változatos, sokoldalú önellátó gazdálkodást folytató területről volt szó. 23 Az Erdélyi Tudományos Intézet Borsa-völgyi kutatásaiban több mint húsz néprajzkutató vett részt. Népzene és egyházi zene vonatkozásában VERESS Sándor és VOLLY István gyűjtött, 24 JÁRDÁNYI Pálnak monográfiája jelent meg a kidéi magyarság világi zenéjéről. 25 VINCZE Lajos a pásztorok népzenéjével foglalkozott. 2 " A népi orvoslásról VAJKAI Aurél publikált könyvet. 27 A néphit és népszokások szerteágazó témáiban jelentős kutatómunkát végzett SZŰCS Sándor (természetfeletti erőkkel kapcsolatos hiedelmek), 2 * SZENDREY Ákos (kalendáris népszokások) és BONIS György (jogszokások). 29 A tejvarázslásról K. KOVÁCS László írt cikket. 3 " A gyerekjátékok ismertetéséhez LAJOS Árpád gyűjtött. 31 A gazdálkodás-termelés témáihoz szintén sokan végeztek terepmunkát: TAGÁN Galimdzsán (állattartás), 32 BALASSA Iván (földművelés eszközei), 33 SÁNDOR Gábor (szénamunkák), HAÁZ Ferenc Rezső (erdei gazdálkodás), 34 és ifj. KODOLÁNYI János (méhészet). 35 A juhászat egészére vonatkozóan K. KOVÁCS László végzett jelentős gyűjtést. 36 A népviseleti jellegzetességekhez PALOTAY Gertrúd gyűjtött adatokat, 37 a bőrkikészítéssel és bőrruhákkal NAGY László foglalkozott. 38 GÖNYEY Sándor a kendermegmunkálás és gyapjúfonálfestés munkafolyamatait rögzítette. 31 ' K. KOVÁCS László több összefüggő adatsort gyűjtött a közlekedés - teherhordás - jeladás és a családi történeti tudat témákhoz. 40 BALOGH István 1941 júliusában „településmorfológiai tanulmányokat" folytatott, 41 VARGHA László pedig részletes népi építészeti kutatást végzett 1941-1943 között. 42 A fenti áttekintésből - ami az ismertetett okok miatt sem lehet teljes - kitűnik a néprajzi terepmunka nagyságrendje és sokoldalúsága, a teljességre törekvés igénye. E kutatáshoz az Erdélyi Tudományos Intézet további tíz szakosztálya (földrajzi, régészeti, nyelvészeti, irodalmi, embertani, egészségügyi stb.) kutatóinak gyűjtései kapcsolódtak. Utalnunk kell az intenzív és gyors kiadói tevékenységre is, ami a részeredményeket azonnal publikálta. így az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyvének öt kötete jelent meg. 43 A kolozsvári Erdélyi Tudományos Intézet 1941. szeptember 15. után a Teleki Pál Tudományos Intézet önálló részévé vált, s a még TELEKI szervezte Államtudományi Intézettel (és utó-
