Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

NOVÁK LÁSZLÓ: Temetkezési helyek és építményeik az Alföldön

14. kép. A Balatoni Farkas-család mauzóleumának terve, Kecskemét, 1904. désével adódott lehetőség a mauzóleumok és kripták megépítésére. Ezen a téren előljártak a már említett tekintélyesebb kisnemesek, valamint a vagyonos cívisek által lakott helységek: A-bony, Cegléd, Irsa, Izsák, Kecskemét, Nagykőrös, Kunszentmárton. Szeged. Hódmezővásárhely, Tiszavárkony stb. A temetői szakrális építmények a 19. század második télében váltak jellegzetessé. Különösen a 19. század vé­ge, a 20. század eleje kiemelkedő korszak, amikor - az építészet jellegének megfelelően - a temetőkben is ek­lektikus, szecessziós stílusú mauzóleumokat építettek. Tanulságos Nagykőröst példaként megemlíteni. A mező­város tekintélyes kisnemesi társadalmi réteggel ren­delkezett, és református vallású volt. Mint említettük, az 1739/40. évi pestis járványt követően lezárták a régi temetőt, -s gyakorlatilag azt a területet tilalom alatt tar­tották fél évszázadig, Mária Terézia 1777-es rendeletét követően. 47 A Kecskeméti út másik oldalán történt a te­metkezés, s ennek területét 1813-ban bővítették déli irányban. Ebben az időszakban még nem voltak mauzó­leumok a nagykőrösi református temetőben. A legelsőt a Dabasi Halász-család építtette az 1800-as években klasszicista stílusban. A mauzóleum fehér márványból 1845/46-ban készített Halál Géniusa című síremlék e Ferenczy István alkotása. 4f< A 19. század végén sorra épültek fel a mauzóleumok eklektikus stílusban, így az Inárcsi Farkas, .Kalocsa, Balázs, Kupai Kovács, s más családok (12. kép), a száadelőnkön pedig a szecessziós építmények (pl. B. Tóth Ferenc sírboltja). A szomszédos Cegléd református Öregtemetője bővelkedik mauzóleumokban (13. kép). A mezőváros társadalmának gerincét alkotó vagyonos parasztgazdák és tekintélyes családok építették sorra az eklektikus mauzóleumokat, amelyek valóságos utcasorokat képeznek. A katolikus Kálvária temetőben is épültek hasonló szakrális 15. kép. A kecskeméti zsidó temető szecessziós stílusú szakrális építménye. 1914. épületek. Kecskeméten impozáns a Balatoni Farkas család 1904-ben készített, szecessziós stílusú mauzóleu­ma a Szent Háromság temetőben (14. kép). 49 Az elmúlt évszázadban Alföldszerte felépültek a te­metőkben a mauzóleumok, felekezetektől függetlenül (15. kép). Érdekességként említjük meg azt a gúla (piramis) alakú mauzóleumot, amelyet a módos gazda, a Bozóky-család készíttetett a kunszentmártoni római katolikus temetőben (16. kép). 5 " Napjainkban is építenek „temető házakat", melynek egy modernebb változatát ismerhetjük meg az. alberti evangélikus temetőben, ahol az egyedülállóan szép, faragott fejfák környezetében idegen jelenségnek tűnik. A rakott sírok, sírboltok, kripták jóllehet már a 18. században, s a 19. század elején is előfordultak az Alföld nagyobb településeinek temetőiben, reneszánszát ezen temetkezési mód a 19. század második felében élte. A föld felszíne alatt téglából sírboltot építettek, amelynek 16. kép. A Bozóky-család mauzóleuma a kunszentmártoni Felső-temetőben, 1980.

Next

/
Oldalképek
Tartalom