Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál

bemutatja a csíki és háromszéki példák alapján elterjedt plattenes takaréktűzhelyeket {fűtő, pila), melyeket a füstfogó kandalló mellé építettek fel. Gyakori volt, hogy a fűtő füstjét hosszú, kacskaringós járatú melegítő kályhán (szóba) vezették keresztül. így a fűtő és a szóba egy egységet képezett."'

7 A megoldás a szatmári menekült éhével egyezik, és hasonló a dombai kemencének nevezett fűtőberendezéshez, azzal a különbséggel, hogy itt a tűzhely és a hőleadó kályha ugyanabban a helyiségben van. Megtalálható volt a füttő a dévai csángók lakóházaiban is. SZABÓ Imre 1903-ban megjelent tanulmányában leírja, hogy a kicsi házban, az ajtótól balra téglából épült füttő simult a falhoz. Elől hamutartója, hátul sütője (gudu) volt, alatta fatartó lyuk (sod) húzódott. A takaréktűzhely füstje egy csövön keresztül jutott a padlásra vagy a sátoros kéménybe.

1

"* Észak-Magyarország A Börzsöny vidéki falvakban a 19. század második felében kezd el meghonosodni a takaréktűzhely, először a módosabbak körében, majd a szegényeknél is. Altalánossá azonban csak a 20. század elején válik.

1

"" I. SÁNDOR Ildikó tanulmányából tudjuk, hogy először a szobába, a kályha, illetve a kemence mellé építik fel. A konyhában az 1920-as, 30-as években kezdik el használni.

17

" A takaréktűzhely megjelenése és a hagyományos tüzelőberendezések eltűnése szoros kapcsolatban van egymással. A szobába épített tűzhely idővel a kályha, illetve a kemence lebontását eredményezte, a konyha átalakítása (vindófnis konyha) pedig a konyhai takaréktűzhelyek elterjedésével van kapcsolatban.

1

"

1 Az 1920-as, 30-as években a gyári csikósporheltck előretörése volt megfigyelhető, míg a második világháború után a zománcozott asztali tűzhelyek terjedtek el.

172 A takaréktűzhely észak-magyarországi megjelenéséről a legkorábbi adataink ZÓLYOMI József Nógrád megyei levéltári kutatásaiból vannak. Ecseg község iskolájában „Egy 21-czol széles, 2 suk hosszú Takarék tűzhely platni"-t építettek be 1856-ban. Csábi János egésztelkes csitári gazda 1853-as hagyatékában a következő olvasható: „1 falba való sporhert"". Borda Ferenc hugyagi negyedtelkes gazda 1853-ban felvett hagyatékában a szobai takaréktűzhelyet így örökítik meg: „sparhert a lakó házba". Verner Mihály féltelkes gazda 1860-ban Nógrádkövesden kelt hagyatéki leltárában „1 takaréktűzhely rosz állapotban" került feljegyzésre.

rí A fentiek ismeretében egy csöppet sem meglepő, hogy JANKÓ János 1894-es Nógrád megyei gyűjtőútján a szécsényi és füleki járás parasztszobáiról így összegzi tapasztalatait: „bal szögletében a tűzhellyel combinait kemencze áll." Ha a „tűzhely

,, kifejezés bizonytalanságot hagyna is bennünk, a mellékelt rajz meggyőz, hogy takaréktűzhelyre gondolt szerzője.'

4 BOROVSZKY Samu által szerkesztett monográfiák Nógrád megyei kötetébe FARKAS Pál írta a népi építkezésre vonatkozó fejezetet. Szerinte a vidéken 1880 körül kezd elterjedni a rakott masina, melyet a szobába, a kemence mellé építenek fel.

1

"

5 ISTVÁN FF Y Gyula századunk elején megjelent palócföldi beszámolójában arról tudósít, hogy a szobai kürtös- vagy búbos kemence mellé már mindenütt modern takaréktűzhelyet, az ún. masiirkt állították, amely a kemence használatát erősen visszaszorította.

1

"" 1900 decemberében tett tanulmányútja alkalmával HERMAN Ottó a Heves megyei Ostoros egyik barlanglakásának tüzelőberendezését is lerajzolta. A kürtös füstelvezetésű búbos kemence mellett egy takaréktűzhelyt is megörökített.

1

"" Gömör megye déli részén DÁM László és RÁCZ Magdolna dolgozta fel a népi építkezés és a lakáskultúra kérdéseit. A gyűjtés idején változatos képet mutattak a tüzelőberendezések, melyek közül a szájával a pitvar felé fordított kemencéről megállapítják, hogy a századfordulón már általános volt, hogy nyílt tűzhelyét falmasiiúval kombinálták.

1

"" Az Aggteleki-karszt falvaiban 1930 körül bontották el a belülfűtős kemencéket, helyükre falsparheltet vagy falmasitút építettek. A szerzők azt is említik, hogy a boglyakemence és a konyhai szögletes kemence mellé is építettek takaréktűzhelyet.

1

"" CSERI Miklós Szuha-völgyi feldolgozásában leírja, hogy a szobai kemencéket a századforduló tájékán bontják le és helyükre rakott sparheitct. takaréktíízhelyX vagy csikósparhciteX állítanak.

1

*" A konyhába kerülő kemencék mellé is takaréktűzhelyet rakattak. A kisnemesi lakóházak konyháiba nem építettek kemencét, csak bolti masinát állítottak be.

1

"

1 Hasonló helyzetről számol be GUNDA Béla is felső-borsodi gyűjtései alapján. A kürtös kemence felszámolása után a szobákat /??as//7ával vagy sparhcäe\ fűtik, és a főzés is ezeken történik.

ls: A Bódvavölgyében is a szobai belülfűtős kemencéket váltja fel a lábas masina. Télen a főzés a szobában, a takaréktűzhelyen, nyáron a pitarban, a nyílt tűzön történik.'"

! A Bodrogközben az emlékezet a kenyérsütő kemencével, nyílt tűzhellyel és a kemence mellé épített takaréktűzhellyel felszerelt konyhákat őrizte meg. Az első világháború után a rakott tűzhelyeket csikómasimk váltották fel.

IS4 A felföldi lakóházak tüzelőberendezéseit vizsgálva BALASSA M. Kán megállapítja, hogy a takaréktűzhelyek viszonylag korán, még a belülfűtős kemencék használatának idejében terjednek el, és a kemencék mellé építik fel őket. Füstjüket a pitvarba vagy a kürtőbe vezetik. A 19. század második felében a kemence teljesen kikerül a szobából és csak a takaréktűzhely marad bent. A megoldás elsősorban Nógrád megyében tapasztalható, de Hevesben sem ismeretlen.

1

"' Összefoglalás A kutatás jelenlegi állása szerint igen nehéz összegezni a takaréktűzhelyek paraszti elterjedésének egyes állomásait, elsősorban a kezdetét. Adódik ez a kutatás jellegéből is. Most nem arra gondolunk, hogy a kutatók figyelmét elkerülték a túlságosan modernnek vagy vá-