Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 10. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1995)

SABJÁN TIBOR: A takaréktűzhely meghonosodása a magyar parasztságnál

rosinak minősített takaréktűzhelyek, hanem arra, hogy a kikérdezéses módszer és a levéltári jellegű kutatás eredményei között túlságosan nagy szakadékok tátonganak. Ennek egyik oka lehet, hogy az érdeklődés hiánya miatt a takaréktűzhelyek elterjedésére csak rutinszerű utalásokat tesznek kutatóink, a századfordulóra, századunk elejére keltezve az elterjedést, anélkül, hogy komolyabb feltárásokat végeztek volna. A másik ok az, hogy napjainkra az elterjedés kezdetei olyan időbeli távolságokba kerültek, melyek már nem érhetők el az interjúk módszerével. Minden bizonnyal közrejátszik a téves megközelítésben az adatközlők részéről is némi bizonytalanság: a kezdeteknek legtöbbjük nem lehetett tanúja, a közel száz éves folyamatnak, illetve használatnak viszont igen, ezért a kezdetek tekintetében több szubjektivitás tapasztalható. Mindenesetre annyit már világosan láthatunk, hogy az a summázó álláspont, miszerint a takaréktüzhelyek nyugaton korábban, keleten későbben terjedtek el, ma már tarthatatlan."" Éppen a partiumi területekről, Szatmárból és Erdélyből vannak a takaréktűzhely korai használatára adataink. A jól elkülöníthető típust képviselő erdélyi plattenes fűtő korai említései a takaréktűzhely tekintetében ugyan bizonytalanok, de tényként tekinthető, hogy a terület egészén a múlt század második felében a fűtő használata általánossá vált és széles körben elterjedt. A takaréktűzhely erdélyi történetének sajátossága, hogy az egyszerűbb fűtő és a sütővel is ellátott komplett takaréktűzhely elterjedése között lényeges időbeli különbségek vannak. Az utóbbiak úri környezetben a 19. század végén, a parasztságnál az 1920-as, 30-as években terjedtek el. Korainak tekinthető a takaréktűzhely meghonosodása Észak-Magyarországon is. Nógrád megyében az 1850-es években már parasztházakban jegyzik fel, a század második felében pedig használatuk általánossá válik. A belülfűtős kemencék lebontásával a takaréktűzhelyek lesznek a szoba fűtő- és főzőberendezései, ennek a váltásnak az. időpontját (a századforduló környéke) azonban nem szabad összetévesztenünk az elterjedés időszakával. Az 1850-es években jelennek meg a takaréktűzhelyek a dél-dunántúli gazdag németség háztartásaiban, de az itteni parasztságnál az 1860-as, 70-es években terjed el számottevő mértékben. Altalánossá válását a századforduló környékére tehetjük, a konzervatív lakáskultúrájú területek kivételével. A Kisalföldön a takaréktüzhelyek megjelenésének pontos idejét nem ismerjük, a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy használatuk a 19. század végén, a századforduló környékén általánossá válik. A mászókéményes konyhák korai előfordulása a századfordulóra tehető, de szélesebb körű elterjedésük az 1920-as évekre esik. A Balaton északi részén a takaréktűzhelyek szélesebb körű elterjedését a századfordulóra teszik kutatóink. A korai elterjedésről nincsenek adataink, de feltételezhetjük, hogy több évtizeddel korábban megkezdődött használatuk. A mászókéményes konyhák a múlt század végén, a századfordulón terjednek el, a folyamat egészen az 1920-as évekig követhető. A nyugat-dunántúli parasztházakba a takaréktűzhely a múlt század második felében jut el a mászókéményes konyhák terjedésével. Az utolsó ilyen konyhákat az 1920-as években építik meg. Az Alföldön és a környező területeken a takaréktűzhely korai elterjedéséről nincsenek adataink. A mezővárosokban az 1880-as évektől számítható használatuk. Az ennél korábbi időpontot megjelölő munkák nem látszanak megalapozottnak. Meglepő, hogy a publikált hagyatéki leltárakban alig fordul elő említésük. Hiányzanak a 19. század első felének, a század közepének mezővárosi hagyatéki anyagából is."' Falusi meghonosodásuk a 19. század végére, a századforduló környékére tehető. Viszonylag későn, az 1930-as évek tájékán kezdik használni a takaréktűzhelyeket a Dél-Dunántúl konzervatívabb lakáskultúrájú falvainak fústöskonyhás lakóházaiban. A különböző típusú takaréktűzhelyek időbeli elterjedését vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a parasztságnál először a falazott takaréktűzhelyek jelentek meg, és egészen a második világháborút megelőző évekig ezek az épített típusok alkották a takaréktűzhelyek döntő többségét. A hordozható változatok, általános nevükön csikótűzhelyek a 20. század elejétől terjednek, de teljesen nem tudják kiszorítani a falazott típusokat. A két tűzhely használata között mutatkozó időbeli eltérések csak a parasztságnál mutathatók ki, a polgári alkalmazásban nincsenek különbségek gyártásuk és forgalmazásuk párhuzamosan történik. A kész tűzhelyek drágábbak voltak, mint az alkatrészek, melyeket ha szakemberrel építtettek is föl, nem haladták meg a esikótűzhelyek árát. Ebből adódik a falazott változatok túlsúlya a parasztságnál. A csikótűzhelyek mellett használták a kisméretű, hordozható hajótűzhelyeket is, melyeket öntöttvas elemekből csavaroztak össze. A népnyelv külön elnevezéssel nem illette őket. Az 1930-as években kezdődött el a zománcozott asztaltűzhelyek divatja, amely a 40-es és az 50-es években olyan széleskörűvé vált, hogy minden más típust visszaszorított. Ezek a korábbiaknál gazdaságosabb tűzhelyek a takaréktűzhely történetének utolsó periódusához tartoztak. A paraszti használatú takaréktűzhelyeink nagytáji típusai Paraszti használatú takaréktűzhelyeink között jól elkülöníthető nagytáji típust képviselnek az erdélyi takaréktűzhelyek egyszerű változatai, melyeket plattennek vagy fűtőnek neveznek. Primitívebb változataiknak nincs ajtajuk, így átmenetet képeznek a katlan és a takaréktűzhely között. Vannak sütővel (1er) ellátott példányai is, de legtöbbjük csak főzőrészből áll. A fűtőt a szobai kandalló mellé építették, füstjét is ebbe vezették bele. A kandalló konyhába vagy sütőházba kerülésével a fűtő követi a kandallót. A moldvai csángóknál a fűtőt kacskaringós füstjáratú kályhával, az ún. szoMval építik össze. A fűtő - többi takaréktűzhelytől eltérő - szerkezetének és formájának kialakulását nem ismerjük ponto-