Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

PÁLL lSTVÁN-SISA BÉLA: A tivadari harangtorony rekonstrukciója

9. kép. A harangtorony axonometrikus rajzon mondja azt. Úgy tűnik, hogy a következő évben teljesedett be a torony sorsa: 1937. március 8-i bejegyzés szól a gondnoki számadáskönyvben egy 150 pengős adományról, melyet Hemerda Lajos ajánlott fel toronyépítésre. Ugyanezen év augusztus 9-én a „Szatmár és Bereg" című lapnak kifizetett 3 pengős hirdetéspénzről értesülünk, mely a toronyépítésre keresett vállalkozót. A következő év már az új torony építésének megindulását jelzi: 1938. május 18-án a toronytervező mérnöknek (Kerekes Imrének) ellátási díjként 4 pengőt, május 24-én a toronyépítési engedély kérvényére 2,40 pengős illetéket, június 14-én a toronytervre a mérnöknek 118 pengőt fizettek ki. A munka év végére igen előrehaladott állapotba jutott: szeptemberben Széles József ácsnak 100 P előleget, ok10. kép. A harangláb faanyagának bárdolása Bikszádon. A fényképek a szerzők munkái tóberben 230 P munkadíjat. Kozma Gyula építőmesternek 2251,40 P munkadíjat, Braun Mihály bádogosnak toronyfedésre 277 pengőt utaltak ki.

18 A fatoronyban szolgáló harangokról is rendelkezünk információkkal: az elsőre egy 1784-es feljegyzés utal. mely szerint „Az. Harang újonnan öntetett az ekkla költségén anno i'709-ben sok írassak de amelyek olvasásra nehezek... Ano I777ben ismét azfeljül nevezett Harangból több matériálék adódván hozzája új harang öntetett. Item 1778-ba más egy kissebbik is öntetett melyek mind 11. kép. A harangláb helyének kitűzése Sóstón, a Múzeumfaluban