Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

PÁLL lSTVÁN-SISA BÉLA: A tivadari harangtorony rekonstrukciója

12. kép. A kőalapok elhelyezése a munkagödörbe ketten az ekkla közönséges költségén készültek"

19 1833ban a kis harangból, más anyagok hozzáadásával új harangot öntöttek, mely egy 1846-os bejegyzés szerint akkor a kisebbik harang volt.

20 1870-ben „a torony gyengeségét s a másik harang kicsiségét is tekintetbe véve" újabb harangátöntést határozott el a presbitérium: a régi hasadt, 232 fontos harang helyett 250 fontosat rendeltek meg Papp Antal szatmári harangöntőt ól.

21 A torony rekonstrukciója Az előtanulmány elkészülte után a torony műszaki rekonstrukciós tervének kidolgozására SISA Béla kapott megbízást, aki a középkori kör-négyszöges tiangulás szerkesztési módszerrel már előzőleg is foglalkozott.

22 E tanulmány segített pontosítani a szerkezeti elemek csatlakozási és alátámasztási pontjait, s ennek megfelelően magassági méreteit is. A tanulmányterv alapján ráhagyásokkal meg lehetett rendelni a fatorony építéséhez szükséges anyagokat.

23 A SELLA Gmk. kapott megbízást a harangtorony kiviteli tervének elkészítésére.

24 A BALOGH Ilona könyvében szereplő, s a tárgyalt haranglábról közölt fénykép 13. kép. A kó'alaptestek a föld visszatöltése után 14. kép. A torony szoknya alatti részének összeállítása nagyon jelentős támpontot nyújtott.

25 Ezenkívül az Országos Műemlékvédelmi Hivatal fotóarchívumában is megtalálható a tornyot ábrázoló 1936-os felvétel. Tivadar községben helyszíni kutatásokat végeztünk, hogy nyomokat találjunk az 1937-ben elbontott toronyról. Meg is találtuk a szétbontott harangláb néhány szerkezeti elemét, melyeket az újonnan épített toronysisak faszerkezeténél ismételten felhasználtak. A gerendákon sok helyen jól láthatók a fecskefarkas kötések. A parókia mm j ' l^HH • " Jt 15. kép. A szoknya alatti tartóoszlop, koszorúgerenda csatlakozása és merevítése