Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

KNÉZY JUDIT:Az alföldi mezőgazdasági munkáslakások berendezése 1910-ben Erdélyi Mór fényképfelvételein

Knézy Judit AZ ALFÖLDI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁSLAKÁSOK BERENDEZÉSE 1910-BEN ERDÉLYI MÓR FÉNYKÉPFELVÉTELEIN A néprajzi kutatómunkában már a századfordulón is nagy jelentőségűnek tartották elődeink a dokumentatív értékű fényképek tanulságait. Már VIKÁR Béla, JANKÓ János, GYÖRFFY István, GARAY János és mások maguk is fényképeztek gyűjtőútjaik alkalmával. Mások készíttettek fotókat és gyűjtöttek régi felvételeket (például GÖNCZI Ferenc). S ezek a képek többnyire be is kerültek a tudomány vérkeringésébe. A múzeumi munka során gyakran adódik olyan feladat, hogy adatolatlan vagy csak részben adatolt, viszont fontos szakmai tanulságokat ígérő fényképeket kell meghatározni. Ilyen részben adatolt fényképsorozat leltározása során jutottam arra a meggyőződésre, hogy az alföldi mezőgazdasági munkásrétegek lakáskultúrájáról az eddiginél többet tudhatok meg, ha a készítés körülményeit, s a múzeumba kerülés idejét, módját sikerül kiderítenem. A fényképek „Erdélyi 1910", illetve „Erdélyi 1910. Budapest" szignókkal vannak ellátva és a helységneveket mindegyiken feltüntették. A felvételek a Nagy-Alföld néhány helységéből valók.' A képek előkerülésének és meghatározásának körülményei A Magyar Mezőgazdasági Múzeum lószerszám gyűjteményének revíziója alkalmával adtak át az Adattár ún. Fotóarchívumának (VII. sz.) egy 32 db-ból álló fényképegyüttest a fent jelzett területről. A képek hátlapján évszámcsoportos leltári szám volt.

2 Az 1951-59 között vezetett fénykép- és képzőművészeti leltárkönyvben szerepeltek e tételek „régi múzeumi anyag" megjelöléssel. Ennek az aránylag részletesen adatolt 18 hasábos, de utólag mégis provizórikusnak tartható leltárkönyvnek anyagát szétválasztották: a fényképek egy részét átadták megjegyzés rovatok szerint-, az 1965-ben megszervezett Adattárba, más részénél nincs jelölve hova került. Ajándékoztak is mind a fényképekből mind más anyagokból. Az Erdélyi-féle fényképeknél sincs bejelölve, hogy hova adták. (Mint utóbb kiderült, az Állattenyésztési Főosztály vette át.) Hogy mikor került be egyáltalán a paraszti építkezés és lakásbelsőket ábrázoló képanyag a Mezőgazdasági Múzeumba, arról az volt a feltételezésem, hogy valószínűleg a fényképen jelzett évben, azaz 1910-ben vagy utána egy-két évvel és talán közvetlenül a mestertől megrendelésre. E múzeum első kiállításainak fontos témái voltak a mezőgazdasági építészet

3 és a mezőgazdasági munkásügy.

4 A gazdasági építészet című kiállításon nemcsak uradalmi majorok felvételeit, makettjeit, hanem paraszti porták makettjeit és épületeiről való fényképeket is bemutattak.

5 A mezőgazdasági munkásügyi kiállítások 1907-től elsősorban statisztikákon, táblázatokon szóltak a korabeli gondokról, eredményekről, ebben kevesebb volt a valóban kiállításra méltó mutatós anyag.

6 Első látásra úgy tűnt, e két kiállítás kiegészítéséhez kellhettek a paraszti témájú fényképek. A Mezőgazdasági Múzeum első évtizedeiben ún. leltári naplókba kerültek a leghamarabb beszerzett értékek. Azonban ezekbe a naplókba nemcsak a muzeális tárgyakat, dokumentumokat vezették be, hanem fogyóeszközöket, bútorokat, műhelyfelszereléseket, kiállítási installációkat is.

7 Az 1909-1920 között készült leltári naplóban 1910-ből a 140. bejegyzésnél szerepelt a következő tétel: „nov. 11. Fényképsorozat 131 db-ból álló 16/21 cm »Videki munkashazak« Erdélyi Mór, 350 korona + kazetta 43. korona. Munkásügyi osztály. " A fennmaradt 32 db-ból arra lehet következtetni, hogy elsősorban a NagyAlföldön készülhettek, de a hiányzó 99 db némelyikét máshol is felvehették. A szakleltárakban nincs e képanyagról részletesebb felsorolás.

8 A Mezőgazdasági Múzeum annyira oktatás- és kiállításcentrikus volt, hogy a kiállításaiba el nem férő, esetleg veszélyeztetett tárgyakat, dokumentumokat átadta egyetemeknek, fő- és szakiskoláknak, de még nevelőintézeteknek is (például Aszód) szemléltető célzattal. Esetenként adott át más múzeumoknak és a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó kutatóintézeteknek is. Ezeket az ajándékozásokat a kiadási naplókban rögzítették

4 éppúgy, mint a selejtezéseket. A jegyzékeket megküldték a minisztériumnak. A szóban forgó Erdélyi-képek közül is adtak át: például 1940-ben az Országos Központi és Szeged környéki vitézi széknek „térítés nélkül 1 db gazdasági munkásház Mindszent", és ugyanebben az évben az Országos Magyar Műszaki Múzeumnak térítés nélkül: 63. tétel: „állami támogatással létesített munkásházak térkép", 65. tétel: „Gazdasági munkásházak Orosháza", 55. tétel: „Gazdasági munkásházak Zenta."

H) Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy 1910 körül állami támogatással épített vagy esetenként felújított házakról a mezőgazdaságban tevékenykedője portáiról lakó- és gaz-