Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 9. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1994)

KNÉZY JUDIT:Az alföldi mezőgazdasági munkáslakások berendezése 1910-ben Erdélyi Mór fényképfelvételein

dasági épületeiről van szó. Ezek megörökítésére kaphatott ERDÉLYI Mór megbízást. Az egyik képen a püspökladányi lakóház homlokzatán lévő deszkázatban 1908-as évszám vehető ki.

11 Erdélyi Mór szakmai életútja, elképzelései, paraszti témájú munkái Az utóbbi évek fényképtörténeti kiállításai ERDÉLYI Mór munkáiból is mutattak be falusi, paraszti témájúakat, mint a „Nagyecsedi parasztudvar"

,12-t, és a „Sárközi parasztház"^

'-at, de a róla szóló kiadványokban inkább a budapesti épületek, a közélet eseményei,

14 a felsőbb körök élete,

15 magyar és külföldi hírességek (írók, sportolók, színészek, feltalálók), országos- és világkiállítások, uradalmak, kastélyok, az idegenforgalmi felvételek és hazánk festői tájai szerepelnek.

16 Felvetődik a kérdés, mikortól kezdett a mezőgazdaságban tevékenykedő szegényebb rétegek iránt érdeklődni és miként illeszkednek e témájú képei életművébe. Jó módból indult. 1866-ban Érsekújváron született vagyonos terménykereskedő kilenc gyermeke közül a másodikként. Édesapja a Dunán szállította áruit a Feketetengertől Passauig.

17 Sokat utazhatott vele, mert később is szerelmese volt a festői tájaknak, vizeknek. Édesapja elszegényedése miatt abba kellett hagynia tanulmányait és beállt Pesten fényképésztanoncnak, az akkor már igen híres mesterhez, Ellinger Edéhez. 1888-ban nyitotta meg első műtermét Budapesten (Erzsébet tér 18.), s 1891-ben a másodikat, az akkor épült lakása felett (Kossuth és Újvilág utca sarkán, ma Semmelweis utca).

lx Utóbbi üvegmú'terme hamarosan Budapest vezető műhelye lett. Sikerein sokat lendített a Millenniumi kiállításon való szereplése: az állatbemutatón a díjnyertes egyedeket vette lencsevégre, a kiválasztásban állatorvosok segítségét kérte. A képeket megküldte a tulajdonosoknak, akiknek többsége meghívta azután birtokára és majorjaikat, kastélyaikat is megörökíttették vele. Hasonlóan népszerű lett a nagybirtokokon, mint Ellinger Ede és Klősz György.

19 A legmagasabb körök dolgoztattak vele. 1896-ban megjelent RIPKA Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona című könyve ERDÉLYI Mór képeivel. A majorokban azonban fényképezett szénamunkásokat, aratókat, répaföldeken tevékenykedő summásokat, dohánymunkát végzőket is, mint erről a Mezőgazdasági Múzeumban őrzött képek tanúskodnak.

20 A századfordulóra tehető szorosabb kapcsolata a Me1. kép. Utcasor Csorváson. Békés vármegye. 1910. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára (MMgMA) VII. 11 934. Neg. VII. A. 204 660.