Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

HOFFMANN TAMÁS: A faház (domus lignea) a középkori Európában

viát, minthogy Közép-Európában megszilárdult a bronz-, maid vaskori társadalmak környezetet alakító kultúrája. Észak bevándorlói, illetve növénytermesztésre, állattenyésztésre átálló, tehát gazdálkodó őslakói közép-európai tapasztalatok birtokában építkeztek. Berlin mellett - Buch határában, egy bronzkori falu ásatása során - a gerendák tömítésére használt agyaghasábocskák kerültek elő - cseréppé égve, minthogy a házakat tűzvész pusztította el. Hasonló leletekre bukkantak Daragárde/Uppland vaskori rétegeiben is. Ugyancsak ennek az építkezésnek példája Birka házainak együttese a viking időkből (Stockholm mellett). Gerendaházakra leltek Trondheim, Oslo, Bergen ásatásai során vagy Uppsala és Tönnsberg településközpontjának feltárása során. Svédország és Norvégia legrégibb kereskedelmi központjai ezek. Valamennyi épületmaradvány a 11. századból való. Mindamellett más technológiák alkalmazására is vannak példák: Stiguna, Skara/Svédország 11-14. századi házai cölöpházak voltak. Gerendaházak maradványait tárták fel Oroszország erdőövezetében is a 8. századnál korábban nem lakott településeken. Ezek a hagyományok később is életképesek, Novgorod házai is így épültek fel (Sztaraja Rjazan, Pszkov stb. szintén). Breszt, Minszk és más - több mint egy tucatnyi - település 12-13. századi házai szintén a mondott minta szerinti gerendaácsolatók. Ugyanilyen házakban laktak a 12-13. században Moszkvában is. Mindent egybevetve, úgy tűnik, hogy Kelet-Európában a gerendaház az erdőövezet jellegzetes építménye. Viszont a ligetes sztyeppén zömmel olyan lakóházak vannak, amelyeket be is ástak a földbe, vagyis egy gödröt mélyítettek ki és azt tetővel látták el. Sokhelyütt a veremépítmények belsejét gerendákkal vagy pallókkal bélelték ki, a tetőt pedig csaknem mindig ágasfa tartotta. Ezek a veremházak főként a Dnyeper és a Dnyeszter völgyében kerültek elő, de vannak emlékeik az Oka és a Don középső folyása mentén is. Ha figyelembe veszszük azt is, hogy észak gerendaházaiban kőből rakott négyszögletes kemencék vannak, továbbá azt, hogy dél felé haladva a kőkemencéket felváltják a sárkemencék, 19. kép. Paticsfalú ház rekonstrukciója a neolitikumból, Cuiry-lès-Chaudardes (Aisne/Franciaország). „Archeologie de la France rurale." Paris. 1986: 36. nyomán. északabbra a négyszögletesek, délen pedig a csonkakúp alakúak, alighanem nyilvánvaló, hogy az utóbbiak a veremházak tartományába tartoznak. Ebből az is következik, hogy az építkezési és fűtési technológia mindenütt a környezeti adottságokhoz alkalmazkodott, hagyományai ennek megfelelően alakultak ki, s hogy ezek északon elsősorban a feltételekhez való alkalmazkodás kényszeréből, nem pedig a lakosság bevándorlásával, genetikai tényezők következményeiből nyerik el magyarázatukat. Bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy sokfelé temetkeztek gerendákból ácsolt sírkamrákba. Sírkamrák fölé halmokat lapátoltak és az ilyen - előkelőek tetemét rejtő nyughelyek - a rézkor óta ismertek Európában. A bronzkorban a Balkán, Dél-Ukrajna, Dél-Svédország, a Brit-szigetek, Nyugat-Franciaország és Portugália ennek a kultikus építménynek a jellegzetes övezete. Persze nemcsak gerendaácsolatokkal bélelik; vannak kő-, sövényfonat béleletek is. A hagyományok a vaskorban tovább élnek. Mindenesetre Pilgramsdorf (Kelet-Poroszország) római időkbeli sírkamrája, Gokstad (Kelet-Németország) ezzel egyidős ravatalozója, valamint egy sírkamra Svédországban (Godaker) mind fenyőgerendaácsolat. Mindamellett Svédországban a régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a patics-, a cölöp- és a pallófalakkal épített házak régebben keletkeztek, mint a gerendákból ácsoltak. Például Lund, Stiguna, Lödöse csak a középkorban épült gerendaácsolatokból. Helgö feltárásai között viszont van egy 7. századi ház és mellette egy gabonatárolásra való hombár, és mindkettő kövekre fektetett gerendák ácsolata. Viszonylag jól áttekinthetők Uppsala legrégibb épületei. Ezek all. századból valók és gerendaácsolatók. 20. kép. Paticsfalú kástu rekonstrukciója (kelta ?) Chassemy (Aisne/Franciaország.) „Archeologie de la France rurale." Paris. 1986: 67. nyomán.