Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

BALASSA M. IVÁN: A mándi református templom története

8. kép. A templom belseje jelenlegi állapotában, DEIM Péter felvétele 9. kép. A vámosoroszi református templom belseje, ENTZ Géza (szerk.) 1986. I. 327. szetűek és az említett ciprusfák a mezők keretezésén belül vannak, Mándon ezzel szemben az oszlopok gömbölyűek és a fák az előzővel egyébként rendkívül egyező keretezésen kívül kaptak helyet. Még a középmezők aljára festett két-két kis „fenyőfa" is azonos! A milotai mennyezetre már fölhívtam a figyelmet, és bizonyára nem véletlen, hogy a karzatok is azonosak, bár ennek felismerését nehezíti, hogy átfestettek és csak a plasztikus indakeret és a tagoló oszlopok láthatók. A mándi és a milotai karzatok az őket tartó oszlopok formájában, oszlopfőiben is nagymértékű hasonlatosságot mutatnak.

29 Az eddig felsorakoztatott adatokat ismét áttekintve: Túrricse - egyébként 15. századi - templomában valószínű, hogy a mennyezetet (1792), a szószéket (1798) és a karzatot is Vasvári Ódor Gábor készítette.

30 Milotán az 1793-ban elkészült mennyezet és a karzat, de nem kizárt, hogy a szószékkorona is az ő kezétől származhat.

31 Tarpán is egy ilyen hármas egység valószínűsíthető, bár a karzat itt is utólag lefestett és a szószékkorona is inkább a milotaihoz, mint a mándihoz, vagy a vámosoroszihoz hasonlít. Vámosorosziban mennyezetre nem volt szükség, de a szentélybeli karzat és a hangvető (1794) eléggé egyértelműen egy mester munkája. Hermánszeg temploma azért különleges jelentőségű, mert ez esetben Vasvári Ódor Gábor nemcsak a berendezést készítette, hanem a templomot is ő építette. Ez az adat KISS Kálmántól származik,

32 s a Műemléki Topográfia is ilyen értelemben ír.

33 Ugyanakkor VÁRADY József úgy tudja, hogy a templom „. . . középkori, kiépítve 1722, átépítve 1797-99-ig. . .",

34 s bár a munka jellegébő! adódóan forrását nem ismerhetjük, elgondolkoztató, hogy a hatszög záródású szentélyes, sarkain támpilléres templomot valóban klasszicistának tekinthetjük-e, mint azt a Topográfia teszi, és valóban új építés fűződik Vasvári Ódor Gábor nevéhez? Az, hogy a renoválást építésként tüntetik fel, nem szokatlan, éppen mesterünk esetében is van rá példa, a túrricsei, valószínű a 15. század végén épült templom mennyezetén ugyanis ez a felirat olvasható: „Ezenn Ri/tsei : Re : Sz :/ek: Isten Di:/tsösségére /a maga tulaj/don költsé/gével ez /Urnák / készi/tetett Házat / építtette" és a tábla sarkában az évszám 1792.

35 Mindenesetre az az eddigiek alapján joggal feltételezhető, hogy a mándi templom mennyezete, szószékkoronája, a nyugati és keleti részben lévő karzatok egykorúak és egy mester műve, Vasvári Ódor Gáboré. Ez nem találkozik GILYÉN Nándor véleményével, szerinte a kor gyakorlatának megfelelően több mester dolgozott Mándon és példaszerű összhangjuk eredménye a látható stílusegység.

36 TOMBOR Ilona arra is felhívja a figyelmet, hogy a mándihoz hasonló padok vannak Csarodán, Kölesén, Nagyszekeresen (1773-ból és 1783-ból) és Vámosorosziban is, s ez utóbbit 1794-ben feltehetően Vasvári Ódor Gábor készítette.

37 KISS Kálmán arról ad hírt, hogy a neves mesternek köszönhető a kömörői berendezés.

38 Mándon kétféle pad van, a keleti és nyugati részben