Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
BALASSA M. IVÁN: A mándi református templom története
kai. Ezt a tényt két irányból igyekeztek indokolni, egyrészt egy hasonulási igénnyel ezekhez a templomokhoz, másrészt a népi kultúra jellegéből adódó szívós hagyomány-továbbéléssel, mint ez GILYÉN Nándor korábban már hivatkozott tanulmányában is olvasható. Pillanatnyilag azonban - annál is inkább, mert mint bizonyítani szeretném, ennél kézenfekvőbb megoldás is lehetséges - érdekesebb a berendezés és az épületszerkezet közötti ellentmondás, és az erre adott magyarázat. GILYÉN Nándor 16 és magam is 17 úgy igyekeztük ezt áthidalni, hogy feltételeztük, az 1790-ben, illetve 1791ben befejezett építést közvetlenül követte a karzatok beépítése és mindaz az átalakítás, mely ezzel volt kapcsolatban. Számomra mindig is nehézséget jelentett, hogy erre meglehetősen szűk idő állt rendelkezésre, lényegében tíz év, hiszen 1801-től megvannak az egyházi iratok, melyekben nyoma sincs egy ilyen átalakításnak. GILYÉN Nándor - valószínű saját hasonló kételyeinek eloszlatására - hivatkozik Tákos példájára, arra, hogy: „A fatemplomok és berendezések építés után néhány évre végzett átalakítása, bővítése, kiegészítése nem lehetett egyedülálló, erre mutat például az 1766ban épült tákosi templom 1767-ben készült két padja, 1779. évi bővítése, új karzata és a templom 1784-i megújítása." 18 Megítélésem szerint azonban ennek a templomnak sem ilyen egyszerű az építéstörténete - ez azonban már egy más tanulmány témája -, arról nem is be4. kép. A déli homlokzat keleti fele bontás közben, az újonnan vágott ablakkal, SZABÓ Jenő felvétele szelve, hogy a templomokban található „építési" feljegyzéseket, évszámokat - mint erre még a későbbiekben visszatérek - óvatosan kell kezelni. * A mándi református templom építési korának és egyes építési korszakainak meghatározását a berendezés kérdéseivel kezdem, hiszen - egyéb fogódzók híján - e téren nyílik lehetőség az összehasonlításra, bizonyos időrendi kérdések tisztázására. Bár e téren is meglehetősen korlátozottak a kutatás lehetőségei, hiszen a templombelsőkkel kapcsolatosan nemegyszer csak utalásokra vagyunk kénytelenek támaszkodni, mert TOMBOR Ilona kitűnő és hasznos munkája 19 nem pótolhatja az összevetésekhez elengedhetetlen korpuszt. A szószékkoronával kezdve: többen említik, hogy a mándihoz hasonlóak vannak Kisszekeresen, Nagyszekeresen, Tiszakóródon, Tarpán és Vámosorosziban, 2 " de hozzáteszem, Kispaládon is, ahol a régi templomból származó hangvetőt a közelmúltban a gyülekezeti teremben - megfordítva - úrasztalának használták. A felsoroltak közül különösen a Vámosorosziban lévő figyelemre méltó, ez ugyanis feliratában megnevezi a készítőt is: „Készíttetett ez a Korona T. Literati Vida Jóse(f) Prédikátorságában Vasvári Gábor által 1794-dik esztendőben, Pünkösd Havában". 21 A mándi és a vámosoroszi 5. kép. A „szentély" keleti fala bontás közben: a megszüntetett és az új ablak, SZABÓ Jenő felvétele
