Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

BALASSA M. IVÁN: A mándi református templom története

szószékkoronáról már első pillantásra is látszik, hogy egy kéz műve, így - mivel időbeli akadálya sincs - az előbbit is Vasvári Ódor Gábor munkájának tekinthetjük.

22 Az időbeli egyezés a szószékkorona és a koporsó felirata között - 1790, illetve 1791 -, a feliratok azonos jellege arra vall, hogy a mennyezet is az ő keze munkája lehet. Ezt erősíti meg az 1799-ben készült hermánszegi mennyezet, melynek építési körülményeit a templom keleti zárófalán elhelyezett festett felirat örökítette meg: „. . . Ep/pitették ez Urházát, T. Kas/sai Sámuel Prédikátorságában/ V. Ódor Gábor Asztalos mes/ter által 1799-ben.'

,23 Ebbe a körbe tartozik még az 1792-ben elkészült mennyezet Túrricsén, ahol a koporsó kialakítása is teljesen azonos a mándival.

24 A milotai templom feliratát azért érdemes idézni, mert szinte szó szerint követi a Mándon találhatót: „EZEN ISTEN-HÁZA ÉPÍTTETETT A RÉGINEK HELYÉRE A FELS. KIR. CONSILIUM ENGEDELMÉBÖL, A NEMES MILOTAI REF. SZ. EKKLESIA KÖLTSÉGÉN, ISTEN DICSŐSÉGÉRE 1793. MÁJ. 23. Újíttatott 1893. MÁJ. 23."

25 Talán ide sorolható Tarpán a református templom mennyezete is, melynek elkészülte 1782 és 1797 közöttre tehető,

26 bár magam inkább a későbbit tartom valószínűnek. Ezeknél a mennyezeteknél Vasvári Ódor Gábor az új „divat"-ot követi, az erőteljes tagolással kazettákra osztott mennyezet mezőit nem virágornamentikával díszíti, hanem sötétkék alapon arany csillaggal ékíti és a tagolóbordák találkozásához többszínű rozettákat helyez. A templombelsők kővetkező meghatározó eleme a karzat, vagy karzatok. TOMBOR Ilona a következőképpen jellemzi a mándiakat: „Az egyik 4 táblás; egyforma táblákkal, melyeket festett, plasztikus indakeret díszít, a sarokban kihajló csigavonalakkal és azokon átbújó karikával. Minden sarokba egy-egy csipkézett szélű négyszöget festettek, amely rátétszerű hatást kelt. Az egész díszítésmód bőr- vagy fémmunkára emlékeztet, ahogyan Gilyén Nándor találóan megjegyezte. A táblákat plasztikus pilaszterek választják el, primitív korintizáló főkkel; a párkány festése márványt utánzó. E mértani, illetve építészeti jellegű elvont formák mellett néhány szervetlenül odafestett árva fenyőfát látunk. Tartalmi hasonlóságot mutatnak a . . . felvidéki »cédrusfas« karzatokkal. . ,"

27 Nem teljesen egyértelműen a vámosoroszi templomszentélyben lévő karzat hasonlóságára is utal, amelyről GILYÉN Nándornak az a véleménye, hogy ez is Vasvári műve.

28 Ebbéli vélekedését magam is osztom, hiszen mindkét helyen felül erőteljes, színes harántsávozásokkal (márványozással) is hangsúlyozott párkány zárja a karzat mellvédét. Az oszlopokkal tagolt felületeknél az oszlopokkal párhuzamosan megszólalásig azonos „ciprusfa" díszítés található. Az már inkább csak a művészi variálókedvnek köszönhető, hogy Vámosorosziban az oszlopok téglalap met6. kép. A diadalív és a bejárati ajtó szerkezete a bontások eltávolítása után KOVÁCS István László rajza