Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

KECSKÉS PÉTER: Présházak és pincék a Dél Dunántúlon

felette sövényből font szikrafogő. A présház agyag padlózatába pincevermet vágtak. A lépcsősort és a boltozatot kezeletlenül, tapasztatlanul hagyták. A présházban - emlékezet szerint - még taposó mustnyerés folyt, s a pincében egy sorban három kishordó fért el.

102 Téglából épült, egyenes oromfalas présházat mutatunk be a kővágótöttösi (Baranya m.) példával, ahol a félig földbe süllyesztett, boltozott pincét földhányással fedték (27. kép). A présházban középorsós ikersajtó (1852) található.

103 A következő, mohácsi (Baranya m.) épület présházából már szobát rekesztettek el

104 (28. kép). Hosszú oldali bejáratos, présházas boltozott lyukpincék több helyi változata alakult ki a 19. században a baranyai vörösbort adó vidékeken (29. kép). A nagyobb méretű présházak építését az indokolta, hogy a szükséges erjesztőkádak elférjenek.

105 Fejér megye területén is a présházas lyukpincék tömésfalú változatai dokumentálhatók. így Polgárdiban az egyenes oromfalas, előtornácos építmények pincéit homokfalba vágták

106 (30. kép). Gyúrón (Fejér m.) a toldott szobás pince (31. kép) mellett olyan igényes építészeti megoldást találunk, ahol a kőből boltozott pince elé, félig földbe süllyesztett présházas gádort építettek kőkeretes ajtóval.

107 A helyi építőanyagok, igények és a bortárolás racionalizálása mellett az építési divatnak is szerepe volt bizonyos pincetípusok elterjedésében. Egy várpalotai kőműves csóri (Fejér m.) szőlősgazdák26. kép. Présházas lyukpince. Hegyszentmárton (Baranya m.), Szőlőhegy 275. FAN 843.