Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

KECSKÉS PÉTER: Présházak és pincék a Dél Dunántúlon

a. 27. kép. Présházas lyukpince alulhajtós, ikerorsós szőlőpréssel (1852). Kővágótöttös (Baranya m.), Újhegy. FAN 1205. nak présházas boltozott pince tervét készítette el 1808ban (32. kép), amihez hasonló építmények meg is valósultak.

108 b. Bővített présházas lyukpince A múlt század közepétől a délkelet-dunántúli területen a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan a földfalú présházas vájt lyukpincék elé szobát kezdtek építeni. E hozzáépítési, illetve bővítési folyamat Somogy megyében tendenciaszerű

109 (33. kép). A baranyai Szulimánban boltozott pince elé épült szoba a múlt század végén (34/a. kép), míg Csarnótán a boltozott pince mellé istálló is készült

110 (34/b. kép). Láthatjuk, hogy a nyugatdunántúli présházpincékhez hasonló funkcióbővülési sorról van szó annyi különbséggel, hogy a Délkelet-Dunántúlon ez a folyamat évszázadnyi késéssel következett be. A Sárközben a korábbi kutatás kimutatta, hogy az őcsényi (Tolna m.) első, szobával bővített présházas lyukpince 1816-ban épült

111 (35. kép). A föld- és vályogfalú épületek a szekszárdi (Tolna m.) hegyben a múlt század közepén szénapadlással bővültek

112 (36. kép). Az 1880-as évekre alakultak ki a sárközi szőlőbeli tanyák már konyhával és istállóval is kiegészített változatai (sokszor már égetett téglafallal és cserépfedéssel, 37. kép). A présházas lyukpincék keleti határvonalát lényegében a Duna folyása jelenti. A balparton mindössze né28. kép. Elrekesztett szobás présházas lyukpince. Mohács (Baranya m.). Jenéi hegy 577. FAN 1212.