Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
PÁLL ISTVÁN: Építési szerződések, építőmesterek a 18-19. századi Szabolcs és Szatmár megyékben
Az úriszékek anyagában esetenként előfordulnak olyan leírások, ahol bútorokra vonatkozó utalások is vannak. A csurgói uradalom 1739-85 között lezajlott pereiből például megtudjuk, hogy a jobbágyok élelmiszereiket, használatban lévő és épp száradó viselőruháikat és ágyneműiket is a kamrában tartották, volt olyan eset, hogy a „földpincében" is. A kamrában őrizték egyesek a pénzesládájukat, s erre éppúgy, mint a kamrára, lakatot szereltettek. Egy 1756-ban folyt per szerint a kamra és láda zárát készítő Marczin cigány a saját részére is eltett kulcsokat, de nem ő, hanem cimborái végezték el a rablást. 45 A perek egy részéből kiderül, hogy aludtak is a kamrában, tehát valami fekhelynek is kellett ott lennie. 46 Az aratóknak 1770-ben kenyeret sütő aszszony pénzét az uraság pandúrja lopta el feltörve kamrájának és ládájának zárját. De tartottak pénzt ládába zárva a szőlőhegyek pincéiben is. 47 A7 iparosok vagyonleltárai között több a megfelelő részletességű a 18. század végén, 1800-as évek elején, mint a paraszti készletekről szólók. Lényeges összehasonlító anyagokat találunk az iparosok javai között. Az iparosok többsége paraszti módon is kereste kenyerét aratással, szőlészkedéssel, méhészkcdéssel, életmódjukra a nagymértékű önellátás volt jellemző, nemcsak az ételalapanyagok, de a ruházat előállításában (len-, kendertermelés), de fizetségképpen készítményeikért is sokszor terményeket kaptak. Bútorzatuk mégis inkább a köznemesség korabeli berendezéséhez közelített, ami a szobát illeti (pohárszék, sublat fiókokkal, paplan megléte; más bútorok esetén azok mennyisége: több láda, több kép, több szék stb.). 1806-ból származik egy Marczaliban lakott pintér özvegyének árverésre összeírt vagyonleltára, amelyet nem helyiségenként írtak össze. A bútorfélék között értékesítésre került: konyhába és szobába való almárium is, tálas, három ágy, négy láda, (öreg, hitvány. ., öreg, . . . üres ládák), sámedli, két feszület, öt kép, egy asztal, négy hátasszék; eladtak továbbá ruhaszáraztó kötelei, gyertyamártóX, kendermunka eszközeit, azaz két rokkát, egy gombolitót, fejes lent, kendert és fonalat, ágyneműket, azaz vánkosokat, párnákat, lepedőket, s egy paplant. 4 * Ennél sokkal gazdagabb volt a szintén házas zsellérként számon tartott barcsi Boczák György, az egyik drávai malom tulajdonosa, akinek 1822-ben bekövetkezett halálával került eladásra vagyona. 49 A bútorok közül számba vettek: egy festett ordinäre pohárszéket, egy suplatot három fiókkal, egy suplatot vagy pohárszéket, két diófa és egy fenyőfa asztalt, egy tölgyfa, egy festett és egy ócska nyoszolyát, fogast és föstött fogast, két tükröt, három tálast, hat hatos széket, három tükörképet (tükörre festett kép), két övégre pingált és egy ordinäre képet, két keresztet, egy ládát és egy ládikát, egy sámedlit, egy sajtártartó padot, egy kanáltartót. Ö is foglalkozott szőlőműveléssel („25 rend"), méhészettel („3 kas méh, 5 cserén és egy szalma méhkas"), volt egy-egy hold szántóföldje és két pár ökre is a malmon kívül. A sublatot mint fiókos bútort emlegeti egyik helyen, másik helyen, mint a pohárszék szinonimáját („egy suplatot vagy pohárszéket") és külön is emleget pohárszéket, de utóbbi esetekben nem került szó fiókokról. K. CSILLÉRY 8. kép. Menyasszonyi láda Csökölyből. GÖNCZI Ferenc rajza. Rippl-Rónai Múzeum 4259 lelt. sz. tárgy leírókartonján
