Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)
PÁLL ISTVÁN: Építési szerződések, építőmesterek a 18-19. századi Szabolcs és Szatmár megyékben
5. kép. Rekonstruált szobabelső a csökölyi lakószobában a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben gyobb és egy kisebb ferslagok, melyekben holicsi edény tartatik (pohárszék?) egy madrácz párna egy hasonló vánkossal, egy kis alacsony faszék, egy nagy hosszi körisfa asztal, hozzátartozandó kerekes két végivel együtt, négy uj szolma zsák és edények voltak: 12 fejér tányér, 8 porcelán kávés csésze, egy födeles öveg korsó, egy tokaji bornak való öveg pohár, két karikás és két hosszas fekete tálca, két kávés réz kalán A lakószobákban volt még két sárga festékkel festeti fogas és egy duplaajtós vas sarkos szekreter a benyílóban. Ezekben a szobákban zöld táblás (mázas) kályhák adták a meleget. A tiszti ház szobájában zöld mázas kályhát (fiókos vagy szemes lehetett), két rövid fogast, két fa hátas széket találtak. Itt a benyílóban csak a fa gáteros almáriumot és az ablakokon lévő szövött firhangokat jegyezték fel. A konyhában a boltíves kémény alatt kenyérnek való nagyobb és süteményes kisebb kemence is volt tűzhellyel (nyitott azaz sárpadka), tálas, fazekas pad, továbbá vass matska kettő, egy nagyobb avét réz fazék, másik kisebb réz fazék, egy tsöbör, egy gyúró tábla, tűzhely fölött lógó katlan tartó lánc". A mellette lévő cselédszobát egyszerű cserépkályha (mázatlan fiókos vagy szemes) fűtötte, egy fenyőfa asztal helyezkedett itt el /;űí/párral (valószínű sarkos elrendezéssel). A padok tölgyfából készültek, egy tornyos ágy egészítette ki a szoba berendezését. A kamrában életes láda, egy kerék alacsony asztal (asztalszék?), egy nagy sütő tekenyő, öt nagyobb és kisebb lisztes hordó és egy ruhadörgölő lapicka volt. A kúriális ház telkén lévő régibb és néhány más lakóház bútorzatának leírása elmaradt (nyári konyha, árendába adott ház), ezekben valószínű a bérlők vagy lakók bútora helyezkedett el. Az ún. Posta uti vendégfogadó háromablakos szobájában is csak rozzant cserépkályha, két pad, dupla fenyődeszkábul való hosszú asztal, egy fogas és egy vastag tölgyfaszék került leltárba. Majdnem azonos az ún. Visszafolyós kocsma szobaberendezése (hosszú vendégasztal, hosszú pad, vörös töredezett kálha). M Az urasági pince szobájának sarkos elrendezése lehetett, mint a paraszti lakószobáké: egy Ággyal, padpárral, asztallal. 35 Továbbá: három derékra való födött épület találtatik . . . egy zöld mázos kálha, egy fenyőfa ágy egy szegletes asztal fiával együtt, egy fa hatos szék, két hosszú deszka pad. Az előzőekhez képest a szekrényféléknek néhány új vagy más néven jelzett formáját vették számba báró Sigrai birtokán: edénytartó nagyobb és kisebb ferslagok és a duplaajtós vas sarkos szekreter.^ Somogyból nem ismeretes a köznemesi maradiságnak olyan jellemző, mégis hangulatos leírása, mint ahogy UJFALVY Sándor megemlékezett Erdélyből az öreg Keczeli István portájáról, azéről, aki „Kolozsváron és Marosvásárhelyen túl soha sem járt". 37 Nemcsak pontos a berendezési tárgyak leírása, de érzékelteti az életmódot, s a szemléletet is. Nagyon hasonló lehetett hozzá a dél-dunántúli kétszobás nemesi ház. A két lakóhelyiségből az egyik a gyermekeké és az asszonyé, ez nagyon tiszta és rendben tartott. A gyermekek kihúzós ágyon alszanak, a szoba dísze egy tulipánosra festett nagyméretű almárium, melyben legalul az asszony köntösei vannak levendulavirág között, feljebb a többi családtag fehérneműi, még feljebb aszalt szilva, dió, mogyoró, kalács, legfelül köményes-, fenyő- és mézes pálinka, valamint többféle gyümölcsecet rózsavízzel. A másik szoba az úré, ebédlő, vendégfogadó és munkaszoba egyben, lazább renddel (például az ágy alatt mindenféle gazdasági eszköz, szerszám van, a falon lévő fegyverek porosak). A bútorok mind régiek, szilvafából jó erősen készitvék, az ágy padlásig van rakva ágyneművel, fapamlag, 38 hat szék, ebédlő és íróasztal a nagyobb bútorok. Az ebédlőasztal nagy gombos végű lábakon áll, bükkfából készült, kihúzós, alul pedig átalvetős, elfoglalja a szoba közepét. A maradiság jele, hogy semmi nyoma a másoknál divatos „bőrös széknek és pamlagnak". A falon lévő fogason függ mindenféle régi török és magyar fegyver, de felsőruházatuk egy része is (farkasbunda, mente, nadrág, köpeny, kucsma, kalap, bot). A mestergerendára vannak téve a vadászfegyverek, családi okiratok. Az aktuális levelek viszont az asztalon hevernek a bőrtáblás biblia, egy kalendárium, Verbőczy Hármaskönyve társaságában. Az ajtón függ a másutt is általános borzbőr vadásztarisznya, s a vadászkutyák te6. kép. Kisszék Bódvicáról (Nagyatád). Rippl-Rónai Múzeum, lelt. szám 73. 16. 2. GŐZSY Gáborné felvétele