Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

MIKLÓS ZSUZSA-SABJÁN TIBOR: Késő középkori szemeskályha Galgahévíz-Szentandrás-parton

10. kép. A kályha kupolájának tartóváza (rekonstrukció). SABJÁN Tibor rajza elkülöníthető az a csoport, amelybe a galgahévízi csempeanyag besorolható. Egy olyan nagyobb csoportra gondolunk, melyen belül típusok, illetve műhelyek helyezhetők el, de a megkülönböztető jegyek mellett kimutathatók az összetartozás ismérvei is. A galgahévízi típusú kályhák jellemzője, hogy csempéik redukált égetésűek, tehát szürkés, feketés színűek. A 15-16. századi csempeanyagban azonban más redukált égetésű típusok is előfordulnak, például az oroszlános kályhák között is vannak szürke színű darabok. A két csoport között jó különbség tehető a sarokcsempéik alapján: míg a galgahévízi típusú sarokcsempékhez mindig egy fél méretű vályús csempe tartozik, addig a másik csoportban sablonba préselt saroklapokat találunk. Már ez az egy ismérv is elég lenne az általunk vizsgált anyag jellemzéséhez, de a különbségek felsorolása folytatható. A galgahévízi típusú kályhák sarokéleit minden esetben két keskeny agyaghurkából sodorják össze, a csempék között különállóan is szerepelnek a vályús példányok, a kályha felépítése viszonylag egyszerű: készítői csak korongon előállított csempéket használnak. Jellemző az ilyen kályhákra, hogy tál formájú oromcsempéik szája sokszor kicsit nyújtott alakú, egyenlő szárú háromszög, négyzetes szemeik között pedig gyakran szerepel a téglalap alakú változat is. Léteznek a fonott élű, vályús sarokcsempéknek normál égetésű, sárgás színű példányai is, a hozzájuk tartozó egyszerű tál alakú szemekkel. A kutatás jelenlegi állása szerint nehéz lenne eldönteni, hogy ezek - a redukált égetésű kályhák-, hoz igen közel álló anyagok - ugyanazon műhelyek termékei- e vagy egy másik nagyobb csoportba kell sorolnunk őket. A galgahévízi kályhaszemek közvetlen párhuzamai a hévízgyörki (Galgahévíztől északnyugatra kb. 4 kilométer) ásatások során kerültek elő.

24 Itt a középkori templom belsejében, egy kemence tapasztásában talált tál- és félhenger alakú töredékeket az ásató régész. Ugyancsak a Galga-völgyben, lelőhelyünktől északnyugatra 20 kilométerre, Galgagyörk-Almáspusztán útépítéssel kapcsolatos földmunkák során kerültek elő redukált égetésű kályhaszemek.

25 A lelőhely a középkori Almás faluval azonosítható. A töredékes leletanyagban két különböző tál alakú szem, vályús csempe, sarokcsempe és háromszögletű oromcsempe darabjai különíthetők el. Az egyik tál alakú szem a galgahévízi „A" típussal azonos műhelyben készült. A vályús töredékek részletei (félkör alakú lyuk, élmetszés) is a galgahévízi kályhával azonos műhelyről árulkodnak. Figyelemre méltó, és galgahévízi oromrekonstrukciós elképzeléseinket erősíti, hogy az anyagban háromszögletű oromcsempe töredékei vannak! Hasonló kályhaszemeket őriznek a váci Tragor Ignác Múzeumban is. A Széchenyi utcában végzett leletmentés alkalmával több redukált égetésű kályhaszem és sarokcsempe került a felszínre.

2

'

1 A lelet néhány csempéje közel áll az általunk vizsgált anyaghoz. Régebbi ásatásokból előkerült kályhaszemek között is vannak redukált égetésű, tál alakú, illetve háromszögű kályhaszemek.

27 Különböző típusú tál alakú szemeket, sarokcsempéket, vályús csempéket és háromszögletű oromcsempéket eredményezett a solymári vár területén folytatott ásatás.

28 Az eredetileg szürke színű kerámia a használat során kivilágosodott, ezért a csempék belsejét grafitozták. Közel tucatra rúg az esztergomi régi várásatások anyagából összeállítható redukált égetésű kályhaszemek csoportja.

24 A különböző anyagú és megmunkálású, tál alakú szemek mellett gyakoriak a vályús sarokcsempék, melyek éleit két szálból sodort fonat díszíti. Szintén az esztergomi vár ásatásából került elő néhány redukált égetésű kályhaszem. melyek közül az egyik nyújtott téglalap alakú szájnyílással rendelkezik. A csempe méretei már közelítenek egy félcsempe paraméreteihez (15x24 cm).

3

" Szürke, tál alakú csempeanyag nemcsak a várból, hanem más esztergomi ásatásból és leletmentésből is előkerült. A javarészt tálakból álló anyagban több háromszögletű példány is szerepel.

31 Redukált égetésű szemeskályhák csempéit tárták fel Bajna-Csimaszombat'ykn, ahol egy fazekaskemence ásatása kapcsán került felszínre a töredékekben lévő anyag.

32 Hasonló kályhaszemeket találtak a pilisszentléleki kolostorrom feltárása közben. Ebben az anyagban háromszögletű oromcsempe töredékei is voltak.

33 Redukált égetésű, tál alakú kályhaszemek és vályús oldallal készült sarokcsempék megtalálhatók a budai várpalota ásatási anyagaiban is.

34 A korai példányok kapcsán felmerült az ausztriai import lehetősége.

35 Gyakori volt ez a kályhatípus az egri vár területén is.

36 Hasonló kályhaszemek kerültek elő a csővári vár,

37 és a Márianosztra-toronyaljai pálos kolostor területéről.

38 Redukált égetésű tálak ismertek a nagymarosi Malomvölgy nehezen meghatározható épületének ásatási anyagából is.

39 A töredékek egy részén grafitozás nyomai voltak felfedezhetők. Hasonló redukált égetésű kályha állhatott egykor a margitszigeti kolostor gazdasági épületszárnyában is.

40 A páratlan épségben megmaradt kályhaalaphoz redukált égetésű, tál alakú csempék és vályús sarokcsempék tartoztak. Redukált égetésű csempék gyakran kerülnek elő a különböző várak ásatási anyagaiból. Csak felsorolásszerűen említjük meg a sümegi, a gerlai, a maréi, az ozorai, az ötvöskónyi, afüleki, a pozsonyi és a felsőnyéki várakat." A kolostorok közül hasonló kályhákkal rendelkezett a bélapátfalvi és az ozorai is.

42 A faluásatások anyagában is felbukkannak a redukált égetésű kályhaszemek. A Kecskemét környéki ásatások