Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

BALASSA M. IVÁN: A Felföld magyar parasztságának tüzelőberendezése

21. kép. Belülfűtős, ferde irányulású, belső füstelvezetőjű kemence elő- és oldalnézete - Hajagos (Klokocov). TURZO. Jozef 1979. 186. 22. kép. Cserép füstfogőjú, ferde füstelvezetéses kemence takaréktűzhellyel - Szobos (Sobos)SOPOLIGA, Miroslav 1983. 224. hogy a kabola és a kandalló lényegében azonos tüzelőberendezés. Ez már BÁTKY Zsigmondnál is felmerül,

228 és a mai napig makacsul tovább él. Csakhogy, a köznyelvi értelemben vett kandalló egy nyílt tüzelő fölé emelt melegítőköpeny, füstfogó, azaz önálló tüzelőberendezés, többnyire a lakóépület egyetlen ilyen alkalmatossága. A kabola ezzel szemben a Felföld keleti felében mindig a belülfűtős kemence füstelvezetője, mely - mintegy mellesleg - alkalmas arra is, hogy alatta a padkán nyílt tüzet rakjanak. Méretében is különbözik a kandallótól, míg ez mindig a teljes tüzelőpadka, tüzelőhely felett van, addig a kabola, vagy legalábbis belvilága nem sokkal haladja meg a kemence szájának szélességét. A kabolás kemencéknél - elmúlásuk egyik szakaszában - előfordul, hogy a lakóhelyiségben már csak a füstfogó marad meg, maga a kemence kiszorul a mellette lévő pitvarba, de szája még ekkor is ide, a kabola alá néz. Tehát a kabola mindig összeköttetésben van a kemencével, ellentétben a kandallóval, amely soha sem kapcsolódik a zárt tüzelőhöz, lévén önálló tüzelőberendezés. Mindebből következik, hogy a Felföld keleti felének kabolás kemencéi délkelet, az erdélyi kandallós területek felől sem kaphattak fejlődési impulzust. A Felföldön a kabolás füstelvezetést ennek következtében helyi fejleménynek kell tekintenünk. A meghonosodás útját, igaz, még nem teljes világossággal, de már az első olyan adat is példázza, melyben az ilyen megoldás sejlik föl-1592., Berzevice, Sáros m.: „. . .aszobák kemencéi mellett is tűz-rakny való kémények lennének Prussiay mód szerinth".

229 Bár nem teljesen világos, hogy a ,"porosz" mód szerint épített kémény valójában mit jelent, de a leírásból kitűnik, hogy a kemencéhez egy viszonylag zárt tüzelőhely csatlakozik, és ez emlékeztet a kabolás kemencére. Bethlenen 161 l-ben a tiszttartó házában „mázos kemencéje belülfűtő" szerepel, bár a kéményt nem említik.

230 Néhány évvel később Sárospatakon az Ispotály házban, melynek kő kéménye volt, az egyik helyiségben „Belül fütő Sütő kemencze paraszt kályhából rakott az allya Kővel sárral rakott" szerepel.

231 A leírásból egy mázatlan cserép füstfogójú kabolás kemence következtethető ki. Hasonló állt Nagykállóban az ,"Úr házában" 1660-ban.

232 Az 1681-es nagysajói (Beszterce-Naszód m.) összeírásban az előbbihez hasonló kemencék mellett, melyek ez esetben „zöldmázas"-ak és „veres-tarkával" vannak „megcifrázva", a darabont házban „belől szenelő kemence" szerepel. A darabont ház mellett pedig van „Egy ház, . . . Belől hamu", s e mellett egy helyiségben „kályhátlan paraszt kemence" került összeírásra, mindezek - valószínű a csak hamut rejtő középső helyiség - felett „Egy hosszú kőkemény áll fenn benne két gerendákon".

233 1741-ben Sárospatakon Lévai Mihály - aki nem volt nemesember - az „ágasokra paticcsal" épített házában „Belül füjtő és sütő kályhás kemencéjével" tüzelőt készíttetett.

234 A korábban már idézett felsővadnai adat is egy ilyen belülfűtős, belső füstelvezetésű tüzelőberendezésre vonatkozhat. Megítélésem szerint a Felföld északkeleti részén egy nemesi-városi füstelvezetési mód honosodott meg. Már a kezdeti időktől számolni kell azzal, hogy ezek nemcsak az említett körben, hanem a jobbágyság felső rétegénél is kályhacsempéből készülhettek. Ez a megoldás később sem szorult ki, a Bodrogközben,

235 az abaúji Hegyközben

236 még a közelmúltban is emlékeztek arra, hogy a kabola kályhából készült. Magam Pusztafalun az ilyen