Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)
BALASSA M. IVÁN: A Felföld magyar parasztságának tüzelőberendezése
csempéket már másodlagos beépítésben találtam meg, Nyíriben pedig egy ház bontásakor töredékeit leltem fel. Azok, akik ezeket a csempéket nem tudták megvásárolni, másolatukat készítették el favázra font vesszőből, és ezt betapasztották. Erre vall az, hogy SVECOVÁ, Sofia gyűjtése alapján az Ung megyei Tárnán (Trnava pri Laboréi), nemcsak a csempéből rakott, hanem a fonott kabolát is kafl'enek nevezték. 237 A függőleges füstelvezető A Felföld nyugati részén a lakóhelyiség füsttelenítését egy más megoldással igyekeztek biztosítani. Itt a füstfogó az égéstermékeket függőlegesen, közvetlenül a padlástérbe vezette. így útja nem törik meg, és szükség van arra, hogy valami szikrafogóval is ellássák. Ez a kiskemence, mely a padláson vízszintes irányba tereli a füstöt. Tehát, amíg a kabolás kemence minden további nélkül társulhat a szabadkéménnyel, addig ez a megoldás nem feltétlenül, sőt bizonyos, bár nem megoldhatatlan, nehézséget okoz bekötésük. Megítélésem szerint ezzel magyarázható, hogy Egerben a 18. század végén a hatósági szorgalmazás ellenére olyan sok a kéménytelen ház, és a falvakban még kevésbé lehetett az épületből a füstöt kivezető szerkezeteket megtalálni. Szemléletesen példázza ezt REGÜL Y Antal megfigyelése, mely szerint 1857-ben a nógrádi Fülekpilisen (Ples) „Egy kémény sincs a faluban 54 ház szám 1 '. 238 BAKÓ Ferenc feltételezi, hogy a függőleges irányulású füstfogót az általa kutatott vidékeken megelőzte egy olyan megoldás, mikor a kemence szája felett a födémdeszkába vágtak egy lyukat, és erre a padláson készítettek egy füst- és szikrafogót, azaz a kiskemencét. 239 Nógrád megyéből az első belső füstelvezetőjű kemencére vonatkozó adatot 1712-ből ismerjük. Jellemző módon Nagyzellőn (Vel'ké Zlievce) egy jobbágyot a hozzá beszállásolt katonák kürtő építésére kényszerítettek. Ezt ő semmiképpen sem akarta megtenni, és vonakodása indokolt volt, mert a kürtő elkészülte után háza leégett. 240 Heves megyében a belső füstelvezetéses kemencékre vonatkozó első adatok a 18. század elejéről származnak, legkorábban nemesi, uradalmi épületekben tűnnek föl. 241 Egerben még a 18. század vége felé is találtak olyan kemencét, melynek nem volt füstelvezetője. 242 Gyöngyösön 1817-ben meglepően nagy számban fordultak elő kémény nélküli házak, 243 ez természetesen nem azt jelenti, hogy itt füstös szobák lettek volna, hanem csak azt, hogy a belső füstelvezetéses kemencék nem jártak kéményépítéssel. A Felföld nyugati területein, azaz Hevesben és Nógrádban BAKÓ Ferenc megállapításai szerint a kemencéket a parasztok csak a 18. században kezdik ellátni egy - egyébként függőleges irányulású - belső füstelvezetővel. A kémény, ami ennek a megoldásnak nem feltétlen tartozéka, még ehhez képest is megkésve terjed, általánossá csak a 19. század derekára vált. 244 23. kép. Kályhacsempéből készített kupolás kemence takaréktűzhellyel a lakóhelyiségben Alsórőce (Nizná Revúca). MENCL, Václav 1980. 380. 24. kép. Cserepes kabola - Pusztafalu. GÖNYEY (ÉBNER) Sándor felvétele, 1936. 25. kép. Cserepes kabola - Pusztafalu. GÖNYEY (ÉBNER) Sándor felvétele, 1936.
