Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

SABJÁN TIBOR: Népi cserépkályháink esztétikai vizsgálata

JEGYZETEK 1. Elhangzott a VII. Országos Népi Építcszti Tanácskozáson Bekcsen 1990. szeptember 27-én. 2. Részletesebben: SABJÁN Tibor 1989. 214. 3. A rendelkezésre álló 20 perces előadás nem teszi lehetővé a kérdés részletes elemzését, inkább csak vázlatszerű áttekintését. Az erdélyi kandallókról és csempéikről a Néprajzi Múzeum rendelkezik jelentősebb gyűjteménnyel, amelynek motívumközpontú kutatását ISTVÁN Erzsébet végzi. 4. Részletesebben: SABJÁN Tibor 1985. 41-45. 5. Ezeknek a korai kályháknak jellegzetes példái kerültek elő Külsővatról (ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989). 6. Ilyen sarokcsempékel a túrkeve-mórici ásatáson tárt tel MÉRI István 1954. XXXVII. t. 2-3. 7. SZABÓ Kálmán 1938. 96. 8. DOMANOVSZKY György 1981. I. 193. 9. ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989. 10. A technika ónmázas változatát KATONA Imre ismerteti 1978. 54. 1 1. A magyar népművészet madárábrázolásairól K. CSILLÉRY Klára írt részletes összefoglalót a Néprajzi Lexikonban (K. CSILLÉRY Klára 1980. 3. 478-480.). 12. Két különböző csempe került elő Nagyvázsonyból és Sümegről (KOZÁK Károly 1964. 239., 240.). Egy harmadik változat töredékét a Xantus János Múzeum őrzi (Ltsz. nélkül). 13. KOZÁK Károly 1986. 336. 14. VOIT Pál 1943." 183. 15. KATONA Imre én. 51-62. 16. A teljesség igénye nélkül: BUN IA Magda 1973.; KÓS Károly 1972. IRODALOM BUNTA Magda 1973 Az erdélyi habéin kerámia. Acta Musei Napocensis VII. 101-126. Kolozsvár K. CSILLÉRY Klára 1980 Madár címszó. Néprajzi Lexikon. 3. 478-480. Budapest. DOMANOVSZKY György 1981 A magyar nép díszítőművészete I-II. Budapest ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989 75. századi cserépkályhák Külsővatról. Ház és Ember 5. 57-110. Szentendre. KATONA Imre 1978 A magyar kerámia és porcelán. Budapest én. Habán művészen emlékek Magyarországon. Budapest KÓS Károly 1972 Népi kandallók és kályhacsempék az erdélyi magyarság körében. Népélet és néphagyomány 134-190. Bukarest KOZÁK Károly 1964 Évszámos habán kancsók és kétfejű sasos kályhacsempék a sümegi várból. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. 231-247. Veszprém 1986 Kerámiatörténeti tanulmányok (Dunántúl). Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. 327-351. Veszprém. MÉRI István 1954 Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és a túrkevemórici ásatások eredményeire)! II. Archeológiai Értesítő 2. 138-154. SABJÁN Tibor 1985 Népi cserépkályhák Magyarországon (szakdolgozat, kézirat). 1989 Kívidfűtős kemencék a Nagyalföldön (Eredmények és kérdések a kutatásban). In: Építészet az Alföldön SZABÓ Kálmán 1938 Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Budapest VOIT Pál 1943 Régi magyar otthonok. Budapest Tibor Sabján DIE ÄSTHETISCHE UNTERSUCHUNG UNSERER VOLKSTÜMLICHEN KACHELÖFEN Der Autor beschäftigt sich mit der ästhetischen Untersuchung der volkstümlichen Kachelöfen. Er stellt fest, daß sogar die einfachsten Kachelöfen - wie auch die einzelnen Kacheln - von früh an mit bewußtem ästhetischem Anspruch angefertigt wurden. Die aus Topfoder Schüsselkacheln gebauten Öfen bewahren in ihrer Form, in der Form ihrer Kacheln und in der äußeren Erscheinung spätmittelalterliche Traditionen, aber die reliefartige Verzierung der einzelnen Kacheln und ihre Glasierung weisen auf den Einfluß der Volkskunst hin.