Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

PÁLL ISTVÁN: Gróf Eszterházy Miklós kisvárdai uradalmának épületei 1802-ben

gatva, s ennélfogva kinyitásuk is lehetetlen volt. Egyébként a fába foglalt üvegkarikákat 3, az ólomba foglaltakét 4 krajcárra becsülték, míg az ablakfél darabja 20-51 krajcárig terjedt, az ablakráma pedig 2 forint körüli összeget tett ki. Egyetlen épületen, a dombrádi kocsmaházon vettek számba 3 bélléssel elátott ablakfelet, melyek értékét egyenként 1 frt 54 krajcárra becsülték. Födém Az összeírásban a lakóépületeknél jelezték a padlás meglétét, ami arra utal, hogy a tárgyalt időszakra területünkön általánossá vált a födém használata. Mielőtt azonban részletesebben foglalkoznánk ennek anyagával, számba kell venni a födémet tartó gerendázatot. A födém fő tartóeleme a mestergerenda volt, meglétét 2 kocsma kivételével valamennyi lakás céljára szolgáló épületnél említették. Az építmény hosszától függően egy-három mestergerendát alkalmaztak (a leghosszabb 6 öles volt), de legtöbb helyen egy darabbői készítették. Anyagát csupán két esetben tartották érdemesnek megemlíteni: a kisvárdai molnárház mestergerendája szilfából, a vendégfogadóé pedig fenyőből készült. Értékük 1 frt-tól 4 forint 30 krajcárig terjedt. A folyógerendákról (vagy csak egyszerűen gerendákról) az elnevezésen és a számukon kívül más adatot nem közöltek, így a felhasznált fafajták sem derülnek ki. Értéküket fél és 1 forint közötti összegben becsülték meg. A padlást (egyetlen nádpadlású épületet, az ajaki méhészházat kivéve) deszkából készítették. Túlnyomó többségük (12 épület) fenyődeszka volt. Két esetben a származási helyre vonatkozik a "máramarosi" jelző, ami a Tiszán leúsztatott deszkát jelenti. Két épületnél a fenyő mellett tölgyfadeszkát is számbavettek, amivel az egyes helyiségek födémének eltérő anyagára utaltak (a dombrádi kocsmaháznál a 61 darab fenyő padlásdeszkán kívül külön kiemelték, hogy „a Pitvar és Kamara padján Tölgy deszka N° 36"). Több épületnél csupán "deszka" megjelölést használtak, ahol nem tudni, az milyen fafajtára vonatkozott. A fenyődeszka értékét jóval magasabbra taksálták (24-30 krajcár szálja), mint a tölgyét (3-9 krajcár), így a megadott becsértékekből esetleg következtetni lehet a fafajta megjelölése nélkül összeírt padlásdeszkák nem fenyő voltára is. Az egyetlen nádpadlást 1 forintra értékelték. Tetőszerkezet Területünkön a néprajzi szakirodalom szerint a szarufás tetőszerkezet dominált, emléke sincs a szelemenes megoldásnak - már ami a lakóházakat illeti (itt most nem említjük a földházakat és a gazdasági építményeket). Az összeírás is ezt a képet látszik megerősíteni, hiszen egy kivétellel valamennyi lakás céljára szolgáló épület szarufás tetőszerkezettel épült. És éppen ez az egy, a dombrádi molnárház engedi sejtetni, hogy a 18. századig e területen is voltak ilyen lakóépületek, ha a 19. századra vissza is szorultak. Az említett lakóházon egy szelemengerenda és 86 fedélfa alkotta a tetőszerkezetet, amely épület egyéb alkotórészeit tekintve azonos szerkezettel és anyagokból készült, mint a többi összeírt építmény. A tetőszerkezetek/orműjára utaló megjegyzések nincsenek, ám az azokat alkotó szarufák és végső vagy végszarufák számbavételéből következtethetünk azokra. Két lakóháznál (Kisvárdán Mártony György és a gombkötő zsidó háza) említettek 6, illetve 4 végső szarufát, ami mindkét végén kontyolt épületre utalhat. A többi esetben párban adták meg a szarufák mennyiségét, ami tűzfalas megoldású nyeregtetőre vonatkozhat. Ahol fél pár szarufát jelöltek (Veresmarton a kocsmaház és Kisvárdán a Csillag nevezetű vendégfogadó), ott a pár nélküli szarufa a kéménynél helyezkedhetett el - mint erre a Sóstói Múzeumfaluba áttelepített épületeink esetében is volt példa. A Kisvárdán 4 épületnél (Mártony György, a bőrszedő és a gombkötő zsidó lakhelyéül szolgáló háznál meg a vendégfogadónál) összeírt fiókszarufák székes tetőszerkezetre utalhatnak, ami az ugyancsak Kisvárdán lévő kastélynál egyértelműen kitűnt: itt 15 székben álló szulákot, 10 széken felül való gerendát, 12 széken felül való csillagot is összeírtak a 73 fiókszarufán kívül. A szarufákat néhány esetben kötéseivel együtt említették, de a Mártony György házánál „Öt pár szarufa kakasülővel" formában jelölték az összekötő elemeket. A szarufák anyagáról - tehát hogy azok milyen fából készültek - egyetlen esetben sem értesülünk, csupán azok értéke utalhat arra, hogy más-más fafajiakat használtak egyik vagy másik épületen. Egy-egy pár szarufa 51 krajcár és másfél forint között mozgott, legtöbbször azonban 1 forintra becsülték fel azokat. A tetőszerkezet kapcsán mindenütt számbavették a léceket is, ám azok száma csupán az épületek eltérő méretére utal. Értékük 2-3 krajcárt tett ki darabonként. Tetőhéjazat A lakás céljára szolgáló épületek tetőhéjazatának vizsgálata érdekes kettősségre derít fényt: míg a kisvárdai, birtokkőzponti épületek - legyenek akár a kastély vagy az uradalom szolgálatában álló mesteremberek lakóhelyei, akár árendába kiadott házak - nagyrészt fazsindellyel fedettek, a környező településeken található lakóépületek inkább szalmával vagy náddal voltak borítva. Még a kocsmáknál is megvolt ez a kettősség, a mezővárosi és a falusi épületek közötti minőségi különbség. A 30 vizsgált építmény közül 12 volt zsindellyel fedve. Minden valószínűség szerint a Tiszán leúsztatott tetőfedő anyagról van szó, bár sem anyagát, sem származási helyét nem említették. Két épületnél vegyes megoldással is találkozunk: az ajaki határban lévő majorháznál nádat és zsindelyt is felhasználtak a fedésre, mégpedig úgy, hogy a zsindely „az háznak allyán" volt, felső részét pedig náddal kötötték meg; a 6 és fél öl hosszú, 3 öl széles veresmarti kocsmaház fedésére 3560 zsidelyt és 4 szekér szalmát használtak fel, ami szintén az előbbi módon készített tetőhéjazatot jelentheti. Kisvárdán a gombkötő zsidó házát zsindellyel fedték, ám az épülethez hozzáépített szekérszínt már náddal borították. A zsindely ezrét egységesen 4 forintba számították, míg a felszegezéséhez szükséges zsindelyszeg (amiből pontosan dupla mennyiséget használtak fel mint a