Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)
VARGA GYULA: Magtárak a bihari síkság népi építészetében
1. rajz. Kamara-magtárak a házzal egybeépítve lődni. A kamaráknak ez az átalakulása egybeesik az önálló magtárak megjelenésével. Sokan azonban még az önálló magtárak előtt más épületekhez kapcsolt kamarákkal igyekeztek bővíteni a tárolóhelyiségek sorát. Erre a célra alkalmasak voltak a táj lakóház méretű istállói, melyet ugyanúgy toldottak meg kamarával, mint annak idején a lakóházakat. 22 A raktározásra alkalmas alapterületek növelésére a 19. században nemcsak a megnövekedett gabonatermelés miatt lett szükség, hanem azért is, mert szaporodnak a termények tisztításával, feldolgozásával kapcsolatos eszközök, melyek mindinkább zárt teret igényelnek. Míg korábban az egyszerű, kövekkel őrlő darálókat, szelelőrostákat az eresz alatt is elhelyezhették, a drágább