Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

VARGA GYULA: Magtárak a bihari síkság népi építészetében

IliSilliiiiiiíi 2. kép. Gazdaház kamarával. Épült 1886-ban. Bojt. VARGA Gyula felvétele, 1975. konkolyozót, kukoricamorzsoló gépet, acéltárcsás darálókat már zárt helyiségekbe telepítették. Sok helyen a kamarába került a bor is, s itt tárolták a borkészítés eszközeit, kádakat, dézsákat, hordókat is. Vidékünkön nem épültek csűrök. Emiatt is a gazdasági tevékenységek egész sora kapcsolódott a kamarához. Nem véletlen, hogy a kamarák minden esetben a túlzsúfoltság hatását keltik még akkor is, ha gondos gazdák igyekeznek ott rendet tartani. így nem véletlen, hogy a megszokott kamara-magtárak mellett a 19. század közepétől mind nagyobb számban tűnnek fel a különálló magtárak. Figyelmünket elsősorban ezek a nem nagy méretű, de szépen megformált, karakterisztikus épületek keltették fel. Ezek ma a Bihari Síkság minden falujában megtalálhatók, s ami feltűnő, mindenütt azonos szerkezeti és stiláris jegyeket mutatnak. Tájunk népi építészetével foglalkozó szakirodalom általában megemlíti, de részletesebb ismertetésére nem tér ki. 3. kép. Gazdaház kamarával. Épült 1880 körül. Kismarja. VARGA Gyula felvétele, 1988.