Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)
ZENTAI TÜNDE: Ajtók és ablakok a dél-dunántúli parasztházakban
rök világ idején a legnagyobb változatosság jellemzi. Egyetlen közös vonásuk, hogy általában üvegezetlenek. Az ablaknyílás vagy puszta, azaz üres vagy valamilyen egyszerű, általában maguk készítette szerkezet tölti ki. Gyakori a sövényből font, a zsúpból kötött, a fatáblás, a papíros, a lantorás, illetve a hólyagos ablak. 38 Ezeket a megoldásokat a parasztházakon a 18. században is megtaláljuk Baranyában, Somogyban és Zalában egyaránt. 3 " Gondoljunk csak a göcseji füstösház kicsi tolitóira (amelyek párhuzamos fasínen csúszó fatáblácskák), 4 " vagy a somogyi füstőskonyhák kémlelőire! 41 GÖNYEI Sándor gyűjtései arról is tájékoztatnak, hogy az "egykori" zselici egyhelyiséges "konyhaszobának" egyetlen karikás vakablaka volt. Ez a 15-20 cm átmérőjű kerek lyuk a házacska oldalfalában, az asztal felőli részen helyezkedett el. 42 A somogyi marhahólyagos ablak CSOKONAI révén 1799-ben bevonult az irodalomba. Baranyai alkalmazásának emlékét a népköltészet is megörökítette. Egyik ormánsági farsangoló vers két sora így hangzik: „Aki nem ád szalonnát / Kibököm az ablakát." 43 Az egyszerű formák szívós továbbélése mellett a 18. században az üvegablak bekerül a jobbmódú jobbágyok lakásaiba is. Többek között erre lehet következtetni abból a tényből, hogy a 18. század elején a Korpádra (Somogy m.) beszállásolt katonák üvegablakos szobát követelnek. 44 Üvegtáblás ablakokkal tervezik a 18. századi tolnai és baranyai telepesek házait is. 4:1 S mivel a kamarai tervek több esetben figyelembe vették a helyi lehetőségeket, úgy véljük, hogy az üvegablaknak megvolt a realitása. A 18. századi jobbágyházakat a kevés és kisméretű ablak jellemzi. Általában csak a szobának van ablaka. A faddi (Tolna m.) Batthyány uradalom 1803-ik évi épületbecslésében például a szoba-konyha-kamra beosztású kanászháznak két ablaka, a két szoba-konyhás hajdú lakta húznak négy ablaka van. Ezek minden bizonnyal a szobák ablakai. 46 A konyhák és kamrák még ablaktalanok. De sötétek az itt-ott előforduló hálókamrák is. Helyenként a szájhagyomány megemlékezik az utca felé ablaktalan véggel forduló házakról. A szlavóniai magyar falvakban ezt a török világhoz kötik, és azzal magyarázzák, hogy az utcai ablak után adózni kellett. 47 Ugyanezzel a csögleiek (Veszprém m.) az előkamrák elhelyezését indokolták. 48 A kórógyiak (Szerem m.) ősei - a szájhagyomány szerint - a házak hátatfordításával a portyázó török martalóeok ellen védekeztek. 49 Zártfalú utcai házvéget hellyel-közzel a településrendezés vagy az utcavonal rossz tájolása is eredményezett. Mindazonáltal a vakhomlokzatok nagyon ritkák, a házfejlődésben csak kitérőt jelentenek. A 19. századi dél-dunántúli parasztházak leírói sokszor megemlékeznek az ablakok igénytelenségéről. HÖLBLING Baranyából arról tudósít, hogy a szobába „két piczin ablak igen fösvényen ereszti be a' világosságot.""" A somogyi szólásmondás szerint az ablak akkorka volt, hogy: „A világosságot úgy köllött behordani rajta." M Göcsejben „A nagyon régi házaknál az ablakok palatábla nagyságúak. . ." 52 Néhol az ablakok nemcsak kicsik, de bemázoltak, besározottak. 53 Az ilyen ablaknak nincs kerete, egyszerű, falba tapasztott üveglap. Kinyitni természetesen nem lehet, ezért a szobák levegője áporodott, dohos. E primitív megoldás azonban a múlt században a szobák esetében már ritkaságnak számítha11. kép. Pallótokos, vasrácsos, zsalugáteres ablak a Zala megyei Vöcköndön. (Fotó BÍRÓ Friderika 1971) tott. Az 1830-as évektől fönnmaradt épületeken nem találunk rá példát. Egy-két ablakkal a legegyszerűbb házak is rendelkeznek. Ha egyetlen ablak készült, az az utcára néz, mégpedig általában aszimmetrikusan elhelyezkedve, a homlokzat udvarhoz közelebb eső felében. így megvilágítja a fő sarokban lévő asztalt, és ha a tetőt ágasfa tartja, jól elfér mellette. A második ablak a szoba udvari oldalán nyílik. A múlt századi, jól megépített házakon legtöbbször három szobaablak található. A favázas épületek konyháiról és a kamráiról majdnem mindig hiányzik az ablak. A szilárdfalú épületek kamráit viszont rendszerint ellátják szellőzőnyílással vagy ablakkal, mert ezek a falak nehezebben lélegeznek. Az ablak szerkezete összefüggésben van az alkalmazott faltechnikával. A favázas épületekben, különösen a talpasházakban az ablakszárfák tartópillérek is egyben, a talp-, illetve a koszorúgerendába csapoltak. Az ablaknyílás alját és tetejét egy-egy rövid vízszintes gerenda alkotja. Ebbe helyezik a többnyire asztalosok által készített "ablakfiókot" (pallótokot), két kis-, két-két szemű ablakszárnnyal és ha van. a fal külső síkjára boruló ablakrámöval. A múlt század derekán az ablakok szimplák, külső rétegüket fatáblák alkotják. A bélelt ablaknyílás megközelítően négyzetes, hozzávetőleg 50x60 cm-es. Az 1833-ban épült kisszemenyei ház eredeti ablaka például 60x60 centiméteres. 54 A szilárdfalú házak ablakai kevésbé függnek az épületszerkezettől. Nagyobbrészt ácstokosak vagy pallótokosak. Az egysze-
