Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

GILYÉN NÁNDOR: A szatmári és beregi tornácok

2. kép. Tiszacsécse, réf. harangtorony (ép. 1822) paplakokról sem.'

1 Jelentős a 19. század elejéig virágzó egyházi faépítészet hatása: az itt dolgozó - nagyrészt paraszti származású - ácsok

7 utódai, mesterségüknek folytatói, az egyházi megbízások megszűntével az egyre rangosabbá váló falusi lakóházak építését vállalták el. így természetesnek kell tartanunk, hogy a fatornácok szerkezeti és formai megoldásai szinte azonosak a fatornyok galériáival (2., 5., 8. - 11. kép). A közvetlen kúriális hatást ezzel szemben nem szabad túlbecsülnünk. A 18-19. században épült kastélyok, kúriák, de a jelentősebb paróchiák építésénél is általában városi építő-és kőművesmesterek dolgoztak,

8 akiket még a módosabb parasztok, sőt a kisnemesek sem tudtak alkalmazni saját házuk építéséhez. A közvetlen hatás-tanult, céhbeli vagy később iparengedéllyel rendelkező mesterek útján - legfeljebb egyes még lényegében paraszti sorban élő, de nagyobb földbirtokkal rendelkező nemesek és a módosabb kereskedők házainál tételezhető fel (3., 16. kép). Ezek azonban elszigetelt esetek maradtak. A csekély közvetlen hatásra jó példa a kastélyok, kúriák kiugró tornáca, amilyen valószínűleg már a beregsurányi Bónis udvarház említett, 17. századi „filegóriás" tornáca is volt. A vizsgált vidék 12 jelentősebb kastélyának, kúriájának kétharmada kiugró tornáccal épült, míg ez a megoldás a vidék népi építészetében szinte ismeretlen, csak a legújabb időkben fordul elő. A tornác a felső-tiszavidéki parasztházakon csak a múlt század vége felé vált gyakorivá. Ez a vidék ugyanis kedvezőtlen adottságai miatt gazdaságilag majdnem mindig elmaradott volt. A kiegyezés korának fellendülése is csak megkésve éreztette itt a hatását, elsősorban a korszerű közlekedés hiánya miatt. A kiépítetlen utak, a későn, és inkább csak a vidék peremén kiépülő vasutak

1

' miatt terményei sem jutottak el a távolabbi piacokra. Elsősorban a gazdasági elmaradottság magyarázza, hogy például még Botpaládon, ebben a jellegzetes kisnemesi faluban is több, a múlt század hetvenes, nyolcvanas éveiben épült, jómódú gazdaháznak nem volt tornáca. Ugyanezt a jelenséget másfelé is tapasztalhatjuk (4. kép). A szegénység, a zsellérek házai pedig még századunkban is jobbára tornác nélkül épültek. A széles eresz azonban a tornác nélküli házak túlnyomó többségénél megtalálható. Sajátos szerepe van vidékünkön a tornác fejlődésében a nyitott ereszes háznak."

1 Itt az alaprajzi fejlődés a lopott tornáchoz hasonló megoldáshoz vezetett. Különösen Beregben, Tarpán és környékén (elsősorban Gulácson, Fejércsén, Hetén, Jándon, Tivadarban) gyakoriak az olyan, múlt század végefelé épült nagygazdaházak, amelyek lopott tornácában a nyitott eresz emlékét sejthetjük (6. kép). Az egyszerű oldaltornác a Felső-Tiszavidéken is gyakori. A sváb falvak (Mérk, Vállaj, Zajta) oromfalas („svábos végű") házai kivétel nélkül így épültek.

11 A magyarság házaira azonban elsősorban az oldal-és oromtornác együttese, a homloktornác a jellemző. Erre LEHOCZKY már a múlt században felfigyelt.

12 A homloktornác utcára néző részének azonban inkább csak esztétikai szerepe van, ellentétben a hosszoldalon lévő szakasszal, amely, mint említettük, több funkciót - közlekedés, munka, tárolás - is ellát. Gyakran szárítanak itt terményt, például babot, kendert (10. kép), az oszlopok között kifeszített kötélen dohányt, tengerit stb. Előfordul, hogy a gabonatartó szúszékot is itt tartják. Sokszor van itt pad is (17. kép), ahol a háziak és a szomszédok tereferélnek, az öregek üldögélnek, elsősorban esős időben, máskor inkább a ház előtti kispadon. Nyáron nem egyszer alvóhely is a tornác. Gyakori, hogy szőlővel futtatják be. Arra is van példa, hogy a szőlőlugast tornácszerűen alakítják ki, mintegy pótolva a hiányzó tornácot (Pátyod). Jellegzetes, és a nyírségi kisnemesi házakon

13 és gyér erdélyi példákon kívül máshol nem ismeretes a körtornác, amely a hátsó homlokzat elé is befordul, így három oldalról köríti a házat. A körtornác azonban vidékünkön sem gyakori.

14 Feltűnő, hogy az ilyen házakban az 3. kép. Fehérgyarmat, Petőfi u. 15.