Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

GILYÉN NÁNDOR: A szatmári és beregi tornácok

2. kép. Tiszacsécse, réf. harangtorony (ép. 1822) paplakokról sem.' 1 Jelentős a 19. század elejéig virágzó egyházi faépítészet hatása: az itt dolgozó - nagyrészt paraszti származású - ácsok 7 utódai, mesterségüknek folytatói, az egyházi megbízások megszűntével az egyre rangosabbá váló falusi lakóházak építését vállalták el. így természetesnek kell tartanunk, hogy a fatornácok szerkezeti és formai megoldásai szinte azonosak a fator­nyok galériáival (2., 5., 8. - 11. kép). A közvetlen kúriális hatást ezzel szemben nem szabad túlbecsülnünk. A 18-19. században épült kastélyok, kú­riák, de a jelentősebb paróchiák építésénél is általában városi építő-és kőművesmesterek dolgoztak, 8 akiket még a módosabb parasztok, sőt a kisnemesek sem tud­tak alkalmazni saját házuk építéséhez. A közvetlen ha­tás-tanult, céhbeli vagy később iparengedéllyel rendel­kező mesterek útján - legfeljebb egyes még lényegében paraszti sorban élő, de nagyobb földbirtokkal rendel­kező nemesek és a módosabb kereskedők házainál téte­lezhető fel (3., 16. kép). Ezek azonban elszigetelt esetek maradtak. A csekély közvetlen hatásra jó példa a kasté­lyok, kúriák kiugró tornáca, amilyen valószínűleg már a beregsurányi Bónis udvarház említett, 17. századi „fi­legóriás" tornáca is volt. A vizsgált vidék 12 jelentősebb kastélyának, kúriájának kétharmada kiugró tornáccal épült, míg ez a megoldás a vidék népi építészetében szinte ismeretlen, csak a legújabb időkben fordul elő. A tornác a felső-tiszavidéki parasztházakon csak a múlt század vége felé vált gyakorivá. Ez a vidék ugyanis kedvezőtlen adottságai miatt gazdaságilag majdnem mindig elmaradott volt. A kiegyezés korának fellendü­lése is csak megkésve éreztette itt a hatását, elsősorban a korszerű közlekedés hiánya miatt. A kiépítetlen utak, a későn, és inkább csak a vidék peremén kiépülő vas­utak 1 ' miatt terményei sem jutottak el a távolabbi piacok­ra. Elsősorban a gazdasági elmaradottság magyarázza, hogy például még Botpaládon, ebben a jellegzetes kis­nemesi faluban is több, a múlt század hetvenes, nyolcva­nas éveiben épült, jómódú gazdaháznak nem volt torná­ca. Ugyanezt a jelenséget másfelé is tapasztalhatjuk (4. kép). A szegénység, a zsellérek házai pedig még száza­dunkban is jobbára tornác nélkül épültek. A széles eresz azonban a tornác nélküli házak túlnyomó többségénél megtalálható. Sajátos szerepe van vidékünkön a tornác fejlődésében a nyitott ereszes háznak." 1 Itt az alaprajzi fejlődés a lo­pott tornáchoz hasonló megoldáshoz vezetett. Különö­sen Beregben, Tarpán és környékén (elsősorban Gulá­cson, Fejércsén, Hetén, Jándon, Tivadarban) gyakoriak az olyan, múlt század végefelé épült nagygazdaházak, amelyek lopott tornácában a nyitott eresz emlékét sejt­hetjük (6. kép). Az egyszerű oldaltornác a Felső-Tiszavidéken is gya­kori. A sváb falvak (Mérk, Vállaj, Zajta) oromfalas („svábos végű") házai kivétel nélkül így épültek. 11 A magyarság házaira azonban elsősorban az oldal-és oromtornác együttese, a homloktornác a jellemző. Erre LEHOCZKY már a múlt században felfigyelt. 12 A hom­loktornác utcára néző részének azonban inkább csak esztétikai szerepe van, ellentétben a hosszoldalon lévő szakasszal, amely, mint említettük, több funkciót - köz­lekedés, munka, tárolás - is ellát. Gyakran szárítanak itt terményt, például babot, kendert (10. kép), az oszlo­pok között kifeszített kötélen dohányt, tengerit stb. Elő­fordul, hogy a gabonatartó szúszékot is itt tartják. Sok­szor van itt pad is (17. kép), ahol a háziak és a szomszé­dok tereferélnek, az öregek üldögélnek, elsősorban esős időben, máskor inkább a ház előtti kispadon. Nyáron nem egyszer alvóhely is a tornác. Gyakori, hogy szőlővel futtatják be. Arra is van példa, hogy a szőlőlugast tornác­szerűen alakítják ki, mintegy pótolva a hiányzó tornácot (Pátyod). Jellegzetes, és a nyírségi kisnemesi házakon 13 és gyér erdélyi példákon kívül máshol nem ismeretes a körtor­nác, amely a hátsó homlokzat elé is befordul, így három oldalról köríti a házat. A körtornác azonban vidékün­kön sem gyakori. 14 Feltűnő, hogy az ilyen házakban az 3. kép. Fehérgyarmat, Petőfi u. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom