Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

GILYÉN NÁNDOR: A szatmári és beregi tornácok

emlékezet szerint sokszor két család lakott, az egyik az első, a másik a hátsó /lázban, így e tornáctípus megjelenésének ez is oka lehetett. De nem elhanyagolható a reprezentációs szándék sem, mivel a körtornácok kivétel nélkül módosabb gazdák vagy kisnemesek házait díszítik. Ezt támasztja alá egy Szamosújlakon talált körtornácos ház tulajdonosának megjegyzése: „Akkor (a múlt század végefelé) ez volt az előkelő." A tört tornác vidékünkön ritka, csak kisnemesi kúriákon, parőchiákon vagy egészen új épületeken fordul elő, itt is általában a tornác egy szakaszának utólagos beépítésével keletkezett (például az ököritói paplakon). A szerkezeti - és az ezzel szorosan összefüggő formai - megoldásokra rátérve, először is azt kell megállapítani, hogy a felső-tiszavidéki tornácokat az épülettel közös tető fedi. A külön, egyhébb hajlású tetővel fedett toldott tornác igen ritka, csak újabban épül, és mindig későbbi hozzáépítés jele. A szatmári és beregi tornácok túlnyomó többsége faszerkezetű. Ez egyrészt a helyi faépítészet nagy múltjával,

15 másrészt azzal magyarázható, hogy az építtetők anyagi lehetőségei nem engedték meg a költségesebb falazott szerkezetek alkalmazását, amelyekhez még a századforduló táján is inkább csak a városokban elérhető kőművesek közreműködésére volt szükség. A tornácok faszerkezete egyszerű: a talajra, kövekre vagy tuskókra helyezett, sokszor cövekekkel rögzített talp, tornáctalp az alap. Ebbe csapolják az oszlopokat, amelyek neve általában szuláp, culáp, esetleg lábfa. Ezeket felül a koszorú- vagy folyógerendábu csapolják, amely a tornác fölé is kinyúló födémgerendákat tartja. 4. kép. Nagyar, Petőfi u. 48. A tornác szerkezetét sokszor könyökfák, kötések erősítik (5. a, b, c; 8., 9. b, c; 11. kép). A könyökfákat általában lapolással és faszeggei rögzítik (5. a, c; 9. b kép), de újabban itt is gyakori a csapolás (9. c; 11. kép). Az oszlopokat sokszor mellvédgerenda - redely, karfa köti össze (5. b, c, d; 10. kép). A módosabb házakon a mellvédet sokszor bedeszkázzák, ezek a rédelyes házak (5. c; 6. kép), amit MÓRICZ Zsigmond említett először."

1 Ez a beregi, elsősorban a tarpai nagygazdaházak 4 f)j Cj Çj Ej 0 f / 5. kép. Esztergályozással díszített tornácoszlopok: a. Jánkmajtis, Béke u. 15. b. Porcsalma, Lehel u. 42. c. Tarpa, Kossuth u. 40. d. Vámosoroszi, Petőfi u. 28. e. Vámosoroszi, Petőfi u. 31.