Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

ZENTAI TÜNDE: A lakóház tüzelőberendezésének és füstelvezetésének alakulása a Dél-Dunántúlon

deszkázták. Száradás után a deszkát lehántották, kivágták a kemence száját, s kiszedték a hantokat. A kemence aljában Szennán vastag rétegben kovácssalakot öntöttek, de általános volt a különféle cseréptörmelék és homok alkalmazása is a jobb hőtartás érdekében. A területünk nyugati szélét elérő hatalmas, „embermagas", szögletes kemencék legjobb leírását GÖNCZI Ferenctől ismerjük Göcsejből.

181 Eszerint a magas (6080 cm) padkába 10-20 centinként mogyorókarókat szúrtak, s közeit vízszintesen befonták sározott szalmából készült kolbásszal. A nagyon magas nyugat-magyarorből ered. A 14-15. századi úri és polgári lakások egy részében már Magyarországon is alkalmazzák. Jelentősebb városi elterjedésével a 16-17. században számolhatunk. Az ebből az időszakból származó adatokból, ha némi bizonytalansággal is, szabadkéményre lehet következtetni. A 17. századi források közül néhány azt sejteti, hogy ekkortájt a népi építészet felső szintjén is jelentkezik.

184 Emellett szól BROWN, Edward megfigyelése, aki a Dráván túl Verőce és Pozsega táján 1669-70-ben kéményes veremházakat látott,

185 és némiképp az a 17. század végi metszet, amely a szlavóniai „rác" házakat 4. térkép. Nyílt tűzhelyek a 19. század közepén szági hasáb alakú kemencék Hetesben és Dél-Zalában fokozatosan alacsonyabbá válnak,

182 de így is vállig érnek, mintegy fél méterrel meghaladják a szabadkéménynyel együtt elterjedt boltozott vályog és tégla konyhai kemencéket. A kémény A kémény korai történetéről

183 leginkább nyelvemlékeink igazítanak útba. Kémény szavunk először 1395ben bukkan föl, és valószínűleg a középfelnémet kemenszabadkéménnyel ábrázolja.

186 A kémény paraszti használatáról azonban a 18. századtól rendelkezünk gazdagabb információkkal. A 18. századtól sokasodnak azok a hatósági előírások, amelyek a kémények építését szorgalmazzák. A Mária Terézia uralkodása idején, 1768. október 3-án kibocsátott országos tűzrendészeti szabályzatban is központi helyet foglal el a kémények, méginkább az éghetetlcn anyagú kémények követelménye.

187 A kémények 18. századi dél-dunántúli terjedéséről számos írott adat tájékoztat. A Tolna megyei általános kongregáció már 1725-ben olyan határozatot hoz, hogy