Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

GILYÉN NÁNDOR: A szatmári és beregi favázas építkezés emlékei

15. kép. Talpas vázzal épült istálló (Gulács, Béke u.2.) 17. kép. Fedeles kiskapu (Kisar, Árpád u. 88.) 16. kép. Abora (Barabás, Árpád u. 88.) míg a kiskapuk vizsgálata azt mutatja, hogy ezek a kis építmények a fatemplomok és a fatornyok ácsművé­szetének egyenes folytatásai, ha méretük, szerkezetük azoknál sokkal szerényebb is. 40 A faváz kitöltő fala A faváz kitöltése sokféleképpen készülhet, és vidé­künkön is többféle módja ismert. A kitöltő falazat mi­lyensége elvileg független a vázszerkezet típusától, de a gyakorlatban legtöbbször egy-egy szerkezeti megoldás­hoz kötődik. A sövényfal A tapasztás nélküli sövényfal (rekesz,pacsit) csak gaz­dasági épületeken fordul elő, leggyakrabban tengerika­son (18. kép). A hagyomány szerint régen, feltehetőleg a fűrészelt deszka elterjedése előtt, a csűrök oldalfala is így készült. Garbolcon egyes házakon a csonka ormot sövénnyel fonták be. 41 A tapasztott sövényfal A tapasztott sövényfalat a magyarság valószínűleg már a honfoglalás előtt ismerte, amint azt finnugor ere­detű „sövény" szavunk is valószínűsíti. 42 Szatmárban és Beregben azonban a szláv eredetű pacsit (patics), eset­leg rekeszfal a neve. A két megmaradt, 18. században épült fatemplom (Mánd és Tákos ) tapasztott sövényfalú, a sok fatemp­lomról szóló feljegyzés közül pedig a géberjéniről és a tiszavidiró] említik meg, hogy „paticsfalú". A régi kú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom