Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

GILYÉN NÁNDOR: A szatmári és beregi favázas építkezés emlékei

15. kép. Talpas vázzal épült istálló (Gulács, Béke u.2.) 17. kép. Fedeles kiskapu (Kisar, Árpád u. 88.) 16. kép. Abora (Barabás, Árpád u. 88.) míg a kiskapuk vizsgálata azt mutatja, hogy ezek a kis építmények a fatemplomok és a fatornyok ácsművészetének egyenes folytatásai, ha méretük, szerkezetük azoknál sokkal szerényebb is.

40 A faváz kitöltő fala A faváz kitöltése sokféleképpen készülhet, és vidékünkön is többféle módja ismert. A kitöltő falazat milyensége elvileg független a vázszerkezet típusától, de a gyakorlatban legtöbbször egy-egy szerkezeti megoldáshoz kötődik. A sövényfal A tapasztás nélküli sövényfal (rekesz,pacsit) csak gazdasági épületeken fordul elő, leggyakrabban tengerikason (18. kép). A hagyomány szerint régen, feltehetőleg a fűrészelt deszka elterjedése előtt, a csűrök oldalfala is így készült. Garbolcon egyes házakon a csonka ormot sövénnyel fonták be.

41 A tapasztott sövényfal A tapasztott sövényfalat a magyarság valószínűleg már a honfoglalás előtt ismerte, amint azt finnugor eredetű „sövény" szavunk is valószínűsíti.

42 Szatmárban és Beregben azonban a szláv eredetű pacsit (patics), esetleg rekeszfal a neve. A két megmaradt, 18. században épült fatemplom (Mánd és Tákos ) tapasztott sövényfalú, a sok fatemplomról szóló feljegyzés közül pedig a géberjéniről és a tiszavidiró] említik meg, hogy „paticsfalú". A régi kú-