Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)
DÁM LÁSZLÓ: Adatok a Garam menti szőlőhegyek népi építkezéséhez
téstani magyarázata az, hogy valaki fölé hajló, védelmet nyújtó fedél neve vált az otthont adó építmény nevévé. 14 Ezt bizonyítja a szó gazdag jelentéstartalma is. A Czuczor-Fogarasi szótár szerint jelentése: „1. Általában kisebbféle szerény lak, pl. kunyhó, sátor; 2. Kertekben, szőlőkben épített házikó, mulatóhely, pinceház; 3. Rejtett szoba; 4. Ideiglenes tanya, sátor; 5. Szélesebb értelemben lak, ház, födél". 15 A magyar nyelv értelmező szótára szerint lakóházat, lakást, otthont, kisebb lakóépületet jelent. Szőlőbeli présház értelemben használják az őrségben, Göcsejben, a Balaton-felvidéken és mint láttuk, a Kisalföldön is. 16 A lyukpincék előtti, szilárd fallal rendelkező épületek, tehát a présházas lyukpincék, VINCZE István kutatásai szerint a 19. század folyamán fejlődtek ki, a feudális birtokviszonyok felbomlása, a dézsmakötelezettség megszűnése és a szőlőfeldolgozásban megjelenő modern eszközök széles körű elterjedése révén. 17 Területünkön a hajlok és a pince egymáshoz való elhelyezkedésére, kevés kivétellel, jellemző, hogy a gádor és a pince, valamint a hajlok hosszanti tengelye egybeesik, s a bejárat a hajlok rövid homlokzatán található (6-11. kép). Ritkábban előfordul a főhomlokzati bejárat is (12—14. kép). Egyes községekben a rövidereszt 60-100 cm-rel előrenyújtják (Szálka, Kőhídgyarmat), vagy 150-200 cm-es, két szélén oszlopokkal alátámasztott oromtornácot képeznek ki (Muzsla, Garamkövesd, Kisújfalu), ezzel fokozott védelmet biztosítva a bejáratnak, de különösen szüret idején védett munkahelyül is szolgál. A megnyújtott ereszt, illetve az oromtornácot hijuajjának 1 * nevezik (9-11. kép). A présházból különböző módon gyakran leválasztanak egy igen keskeny, 1,5-2 m széles részt, a kisházal, amelynek ajtaja a hajlok belső terében nyílik és külön, rendszerint a szőlőre néző ablakokkal látják el. Kialakítása igen változatos képet mutat. A rövid homlokzati bejárattal rendelkező présházak esetében előfordul, hogy közvetlenül a bejárat mellett az oldalfal mentén határolnak el két vékony közfallal egy keskeny teret (6. kép). Más esetben, mint pl. Garamkövesden vagy Muzslán a présház hátsó, már a pince fölött lévő térségéből választják le (9-10. kép). A több vonatkozásban is egyedi képet mutató kisújfalusi szőlőkben gyakori, hogy „a bejárati ajtó bal vagy jobb oldalán az oromtornác 7. kép. Kőfalé hajlok rövid homlokzati bejárattal. Kőhídgyarmat egyik feléből sárral tapasztott sövényfalú szobácskát alakítanak ki. Ezáltal az így kialakult tört tornácból nyílik egy-egy ajtó mindkét helyiségbe". 19 A főhomlokzati bejárattal rendelkező épületek többnyire kétosztatúak, ahol a kisház az egyik helyiség (13-14. kép). A kisház kizárólag emberi tartózkodásra, pihenésre, poharazgatásra szolgál. Rendszerint itt kap helyet a tűzhely is. Csaknem egész területét az asztal és a fal mentén körbefutó padok, esetleg hálóhelyül szolgáló primitív ágy, a vacok foglalja el. A falba épített vakablakba, kiskasznyiba tartják a poharakat, élelmiszert, pálinkát, a főzéshez szükséges alapanyagokat és fűszereket, dohányt stb. A falba vert fakampóra kerülnek a ruhadarabok és a tarisznya, a lopó, az ajtóval szemben kereszt vagy feszület, mellette a kalendáriumból kivágott naptár. A pince gádora a hajlékból nyílik. Kiképzését tekintve két formát különböztethetünk meg: az egyik típus teljes terjedelmével a padlószint alatt található, nyílása a padló síkjában fekszik, területe általában 2-2,5 mxl5-l,8 m, melyet kétszárnyas deszkaajtóval zárnak (6., 9-10. kép). A gádor mélysége a domborzati viszonyoktól függően 2-2,5 m, teljes hossza pedig általában 3-3,5 m. A másik típusnál a bejárat teljes terjedelmével a földfelszín felett, arra merőlegesen, a hajlok hátsó falánál kezdődik, a hajlok falán kívül fekszik, s fokozatosan mélyülve csak hosszának felénél kerül a földfelszín alá. Hosszúsága így általában nagyobb mint az előző típusé, 3,5-4 m, de mélysége és szélessége azzal megegyező (13-14. kép). Ez utóbbi gádorkiképzés gazdaságosabb, mert a hajlok területéből nem foglal el helyet. Meg kell jegyeznünk, hogy az első forma csak akkor alkalmazható, ha föléje valamilyen védőépítmény kerül. Mindkét forma boltozatos, falát kövekkel rakják ki és közvetlenül a pincébe torkollik. A pincék igen különböző méretűek, hosszúságuk 810 m, de a régi pincék között vannak többszintesek is, ahol a főágat még egy-két annál mélyebben fekvő és keskenyebb pincefülke követi, melyek elsősorban a rejtőzködést, elrejtést szolgálják, bortárolásra nem használják őket (6., 13-14. kép). Hosszúságuk általában kéthárom méter, a főághoz viszonyított szintmagasságuk 50-120 cm-re mélyebben van. így a többszintes pincék teljes hossza gyakran 15-30 m is lehet. Szélességük álta8. kép. Garamkövesdi présházak
