Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

CSURAKOVA, NATALJA: Az Arhangelszki Állami Faépítészeti Múzeum

3. kép. 18. századi harangtorony Fedorovszkájából (Pleszecki járás) egy olyan nagyközösség modelljét alakították ki, mely­ben iskola, vásártér és az egyházközösség temploma is helyet kapott. A település alapját a lakóházak alkotják. A Dvina együttesben hét ház van, ezek a Dvina és jelen­tős mellékfolyója a Vicsegda alsó-, középső- és felső folyása mellől származnak. Északon a parasztházak sok­kal nagyobbak voltak, mint Oroszország déli, vagy kö­zépső területein. Ez a fél-önellátó gazdálkodással van összefüggésben. Északon a kemény, hófúvásos telek miatt magas alapozásra építettek. így a lakórész maga­san a föld fölött helyezkedett el, az épület alsó részét pedig élelmiszertárolásra használták. De az istállók, ólak is a lakórésszel egy fedél alatt voltak. A gazdasági rész minden esetben kétszintes, alul tartották az állato­kat, felül a szénát tárolták. A gazdasági és a lakóteret hatalmas, széles védőpalánk választotta el egymástól. Az előbbi padlózata kettős volt, ezért a lakóhelyisé­gekbe nem juthatott be az istállószag. Északon a parasztházaknak leginkább három válto­zata terjedt el: a három-, négy- és öthelyiséges (négy-, öt- és hatfalas). Gyakori a kétszintes ház is, de ezek nem alkotnak önálló változatokat, mivel a két szint megegye­zik a három alapforma valamelyikével. A Dvina-mentén a háromhelyiséges házak ritkán fordulnak elő, főleg a legszegényebb parasztok vagy azok, kiknek talpalatnyi földjük sem volt, építettek maguknak ilyen házakat. Ilyen az az épület, amely a Krasznoborszki járás Pivo­zero nevű falujából telepítettek át. Az Északi-Dvina legjelentősebb mellékfolyója, a Vi­csegda mellékéről három öthelyiséges házat szállítottak be a múzeumba. Ezeknél a házaknál a tetőt kettős, egy­mástól bizonyos távolságra lévő függőleges falak tart­ják. Az egyik épületben a két fal között tárolóhely, a másikban pedig egy különálló szoba helyezkedik el. A harmadik háznak, mely a Lenszki járás Irta nevű falujá­ból származik, pitvara, és rövid-homlokzatán lépcsős­tornáca van. Ez utóbbi megoldás a finnugor népekre jellemző, akik jelenleg a Komi ASzSzK-ban, az Arhan­gelszki Területtől délkeletre élnek. Az oroszoknál az ilyen tornácelhelyezés ismeretlen, náluk ez mindig a

Next

/
Oldalképek
Tartalom