Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

NÓVÁK LÁSZLÓ: Egy uradalmi majorság és építményei 1842-ben

6. kép. Tőzeg (trágya) falú juhszín. Hajdúböszörmény-Kispród. NÓVÁK László felvétele, 1971. 's léczekből készült jó Kukoricza Góré egy vas sarkos 's reteszes ajtóval melyhez közel napkeletre esik egy 3. öl hosszú náddal s. földel fedett krumplis verem.'" A majorközpontban árokkal övezett kertet is találtak az összeírok, benne lévő méhessel: Az „Ökör istálló napkeleti végétől nem messze esik 100 öl hosszú, 's 90 öl széles folyó árokkal körül vett kert, melyben találtatik, a' Déli 's Északi oldalonn 6. sor akáczaja ültetés, a' Nyugotinn pedig egy sor szakadatlanul, a' másik szakadozva. A' Kertnek nyúgoti oldalán kívül van 91. út, 's 7 öl hosszú szőllő sor körülötte nyárja ültetés. A' veteményjöldben L formára menő 19. folyó öl nyárfa ültetés, az árkon kívül ismét egy sor nyárfa ültetés. A' Kert alatti veteményes kertben, két jó 's fenyő já

val rovott kút ágassal gémmel ustorjásaX és vasas vödrökkel ellátva. A' Kert Déli részén 10. öl két sorban lévő fiatal Kőrösfa, azon táblában ismét 13. öl a' másik táblában 19. öl végre egy rossz méhes a' Kert Déli nyugoti szárnyán." rom kőfaragó csákány, egy vasrúd, és egy három széletű pitiéhez való vas, két sróf kulcs, egy heverő bitza orsó, és két száz darab somfa fogaknak 's orsónak. Ezen malomház a' molnár szobájával együtt 7. 's 1/2 öl hosszú 3. öl széles két ajtóval ellátva, a' külső ajtó kétfelé vágott dupla 4. sarokvasra borított pléhvel és kilincsel, a' belső szél ajtó vasreteszre, padlása spontolt, deszkával életet tartani jól elkészítve van. Van itt még egy 'sák toló karika egy lapát. A' malomkerülő vas varró srófokkal jól elkészítve és két egy egy öles hámfát tartó vasrúddal. A' tetőt 10. keményfa oszlopokhoz erős srófos vas kapotsok foglalják. A' Déli részenn lévő kása malomház 4. öl hosszú 3. öl széles padlásolatlan, ajtaja fél béllelt vas sarkokkal és retecczel, mind a' két malmonn használható kövek és egy kopott heverő kő a' malom előtt." A majorban - mint már az összeírás eddig szólt róluk -, több kút készült, akárcsak a majorsághoz tartozó legelő földeken. A majorban lévő között a „Juhszíntől Északra esik egy 2. 1/2 öl hosszú 2 öl széles fenyő rovásos kút, mely mellett két fenyőfa - az egyik 6. a' másik 4. oszlopokkal gyámolított - kútágas vas szegekre és a' jukaknál vas pántokkal megerősítve, és a' szegek jukai vaspersellyel ellátva vágynak. A gémek két darab fenyő fából vassal összefoglalvák. Egyiken az ostorfa 4. sukk lánczon, a' másik ostorfa két darabból vassal össze foglalva kötélenn függ, ezeknek vasas végeinn vas abrincsos dézsák,- a' kút mellett napkeletre 7. öl hosszú, 2. 1/2 sukk széles jó tölgyfa vájúk mind kettőn fenyő csatornák találtatnak". A majoron kívül található kutatkat is összeírták a körösi deputáció emberei: „Az úgy nevezett Ürmösön lévő kút rovással és ágassal gémmel ustorfával vas abrincsos vederrel, egy rövid vasúval. A kasos táblán: egy rovásos jó kút, ágas gém, ustorfával vasabrincsos vederrel egy kemény és egy fenyő Vájúval. Nagy atrácson 1. rovásos kút ágassal gémmel ustorfával vasabrincsos vederrel rövides vájúval Külső Istálló melletti kút rovással, ágassal gémmel ustorfával 's vas abrincsos vödörrel tölgy fa jó vájúval elkészülve. Utoljára az ér mellett lévő rovásos kút ágassal gémmel ustorfával vas abrincsos vödörrel s. egy vájúval." Egyéb épületek és építmények Az uradalmi gazdasági központban a mezőgazdasági temeléshez nékülözhetetlen építmények is felépültek, így kovácsműhely, valamint szárazmalom. Az említett kert szomszédságában, „ezen Kert nyúgoti sarkán van egy 3 1/2 öl hosszú két öl széles vályog falú, nagyon hitvány nádtetejű padlástlan fakéményű 6. horogfákkal ellátott farazatos kovácsműhely. Ez előtt van Délre egy 3 és 1/2 öl széles 10. és 1/2 öl hosszú vályog falú farazatos úgynevezett Conservator épület, melynek falát hátúi öt darab merő fenyő tartja, - Van rajta 16. által menő, farazattyán pedig 10. - horogfa, közepén két felé nyíló simpla kapu, két végénn egy egy levél ajtó rekesszel 's lakattal ellátva". A szárazmalom is az első számú lakóház közelében helyezkedett el: „Egy száraz 'sindeles jó karban lévő malom egy kerékkel kására és búzára ezen utolsó pitlésre készítve. Ennek malom házába 4. szita, 2. kerekszita, 5. választó rázó szita, egy sűrűbb rázó szita, két rázó rosta. Öt vasas fenyőfa Puttón, egy keményfa véka vas abroncsra, egy lisztmerő teknőcske, egy kefeseprő, háÖsszegzés Békés megye hagyományos építkezése számos községmonográfiában, s önálló feldolgozásban is nyomon követhető. A recens gyűjtések mellett, a történeti-néprajzi kutatások a korábbi évszázadok építészeti viszonyaira is rávilágítanak.

11 E forrásközléssel a 19. század első felének építkezéseit tárhatjuk fel, egy puszta, a Kunszentmárton és Öcsöd közt meghúzódó Bábocka uradalmi központja vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy uradalmi központról, majorságról van szó, a részletes vagyonleltár, illetve leírás széles skálájú hagyományos építészetet dokumentál. Azon túlmenően, hogy betekintést nyújt az összeírás egy nagy mezőgazdasági üzem központjába, sorjába véve a különböző építményeket, az építkezés módjára is kitér, értékes adatokat szolgáltat a kor építészeti kultúrájának, s későbbi építkezések ismeretanyagához. Lakóépületek, istállók, állattartást kiszolgáló színek, aklok, karámok, ólak, magtár, pincék, vermek, galambdúc, kukoricás góré, méhes, kutak találhatók meg ott,