Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BALÁZS GYÖRGY: Debreceni szárazmalmok a 18-19. században

3. kép. néhai Németi úr malmos telke, DÁL IV. a. 1011/k 33. 278/1794. két és az őriősökét. „Minden rnalomtelekhez kellett külön molnár, aki állandóan felvigyázzon a malomra, az őrlésre, beszedje a vámot, elvégezze az orsózást, korong-karika csinálását, megigazítsa a hibás karfákat, lábfákat, sátor-,és fedélfát és megvágja a kopott követ". „Az őriősök olyan lótartó emberek, akik kenyerüket és adójokat állandóan azzal keresték meg, hogy az igavonó jószág nélkül élő lakosoktól megszabott díjazásért őrlést vállaltak. Az 1714. évi összeírás csupán egyik felében a városnak 79 őrlős embert talált".

19 Nem hiányoztak Debrecenben az olajütő mesterek és az olajmalmok sem. Azonban tűzveszélyes voltuk miatt a város a 19. század közepén kiköltöztette azokat a sáncon túlra, a ma is Olajütőnek nevezett területre.

20 Debrecen város tanácsához benyújtott iratok mellé elsősorban különböző peres ügyek elintézéséhez a városi tanács tagjai már a 18. század vége felé kezdetleges, lépték nélküli helyszínrajzot mellékeltek, amelyek némelyikén szárazmalom ábrázolás látható. így egy 1772ből való beadványhoz csatolt rajzon egy telken 3 szárazmalom - 2 lisztelő és 1 kásamalom - rajzát láthatjuk. (2. kép.) A beadványból kiderül, hogy Kapros Gábor malmosgazda malmostelkének bérlői a szomszédos örmény Werzár Márton telkéről átfolyó szennyvíz, moslék, esővíz miatt háborognak, mivel: „. . .az őrletők már kezdenek elidegenedni a büdösség miatt, minthogy a 'Malom Házba a' fertelmes nedvességnek leve be is szivárog néhányszor, a' Malom házunkat már szintén hogy el nem süllyeszti a malom Láb fáit elrothasztotta."

21 A malmokról erről az egyszerű rajzról csupán annyi derül ki, hogy a keringősátruk kúp alakú, a hozzáépített malomházban folyik a gabonaőrlés, köleshántolás. A következő, szintén a 18. század végéről való per tárgya egy malmos telken felállított „abrontsoló szín, melyben a molnár bognár munkát szokott dolgozni" - a szín közel épülvén a szomszéd házhoz, annak ereszét éri, s a ház nedvesedik. A színről a következő döntést hozzák: „. . . mivel a Molnárnak a bodnárság kedvéirt arra nagy szüksége van, nem fogja ugyan egészen cassálni, mindazonáltal, hogy a szél járhassa a szomszéd falat, attól egy öl távolságra öszvébb huzattya ..." Felhívja ezenkívül a figyelmet az intézkedő Kaszonyi János Nótárius, hogy „. . . a malmok körül aprótseprő épületek, tűzfészkek ne legyenek, arra vigyázzanak."

22 Itt a sematikus rajzon is kitűnik egy egyes és egy kettős malom. (3. kép.) A 19. századból származó rajzok jelentőségét az adja, hogy léptékhelyesek, általában ölben megadott léptékkel készültek. Ilyen az 1819-ben rajzolt, peres irathoz csatolt helyszínrajz. (4. kép.) A megadott lépték szerint a kettős malom kerengősátrainak átmérője 8-8 öl, a malomház hossza 4 öl, illetve 2,5 öl, szélessége 2 öl.

23 Az 1832-ben Tóth Mihály hites földmérő által készített rajzon 3 szárazmalom szerepel, mindhárom kerengősátras, malomháza a sátorhoz csatolódik. A kerengősátrak átmérője 8 bécsi öl, a malomház hossza 2 öl, szélessége 1,5 öl. (5. kép.) 4. kép. „esküdt Hain Ferentz malmos telke", 1819. DÁL IV. A. 1011/k 88. 231/819. Érdemes idézni a felmérés okát: „Pelbárt István uram ő kegyelme a Péterfiai Malmos telekjén az itt A-val jelelt, s eddig fa talpakon és ágasokon állott Kása szinnye hellyére, falat rakatni, és a végibe a' B alatt lévő, lakó házzal egy fojtába menő cserép fedél alá szándékozik vetetni; a C alatt lévő ócska Molnár ház meg marad, az a, b pontok közt lévő kerítetlen hellyre tapaszos palánkot akar állítani . . ,"

24 1841-ben „polgár Nánássy Gábor" azért folyamodott a tanácshoz, hogy malmos telekjére, melyen a két szárazmalom áll, még egy szárazmalom felállítását engedélyezzék. Indoklásul felhozza, hogy a telek az 1812. évi szabályozás (a tűzvészek utáni telekrendezés) előtt 611 •-öl volt, s rajta 4 szárazmalom állott, most a telek 656 •-öl lett, s a meglévő kettő mellé még egy szárazmalom „. . . elférhet és sem az Uttzára sem a szomszédokra nézve kiknek épülettyei a malmoktól távol esnek szorosságot nem okoz . . ,"

25 A tanács a harmadik malom felépítését megengedte. (6. kép.) E malmos telek az 1882. évi részletes térképen megtalálható, a rajta lévő 3 szárazmalommal és lakóépülettel. (7. kép.) Egy 1856. évi folyamodáshoz csatolt helyszínrajzról

26 láthatjuk, milyen is voir a malomtelek: a Kígyó utcáról nyíló telekre a Kis Közön - a per tárgyán keresztül is be lehetett jutni a Nagy Csapó utcáról. (8. kép.) Az 1882. évi térképen szerepel ez a malmos telek is, mindhárom szárazmalommal.