Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BALÁZS GYÖRGY: Debreceni szárazmalmok a 18-19. században

5. kép. Pelbárt István Péterfia utcai malmos telke, DÁL IV. A. 1011/k Rel. 167/1832. 1855-től származik Kardos László beadványa a Polgármesterhez, melyben a csatolt helyszínrajz szerinti malmos telkére az addig is fennállott 2 szárazmalom mellé egy újat kíván építeni. (9. kép.) A kérelem elbírálására külön deputáció szállt ki, tagjai Böszörményi Károly helyi tanácsnok, Márton Károly városi mérnök, Komlóssy Lajos segédjegyző, s ott volt a malomtulajdonos mellett Sáska János, mint első szomszéd is. A bizottság jelentése alapos, körültekintő: „Folyamodóval együtt a hely színére le menvén ottan a' kérdéses telket illetőleg az újból építeni tervezett malom helyét megvizsgálván úgy találtuk, miként annak fölállítására ottan elegendő térség létezik, mely malomnak fölállítását azon körülmény is szükségessé teszi, miszerint a környéken a folyamodó birtokában lévő, s már régebben fenn álló két malmokon kívül nagy távolságban több malom nem létezvén, az ez környékbeli lakosság őrletés dolgában gyakran szükséget szenved, s őrleni valóját nagy fáradsággal és költséggel távolabb eső malmokba kénytelen el szállítani."

27 Az 1882. évi térképen szerepel a telken mindhárom szárazmalom. A peres iratoknak csupán kiegészítője a vázlatos. 6. kép. ,.T. Nánásy Gábor úr Malmos telekje", DÁL IV. A. 1011/k Rel. 190/1841.