Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

GRÁFIK IMRE: Egy építészeti elem területi változatai (oszlopos előtornác - ún. koldusállás)

1/1. A magas, illetve műépítészed objektumon a centrális elhelyezésű oszlopos portikusz következetesen szimmetrikusan tagolja az épületet. 1/2. A népi, paraszti épületeknél ez a szimmetria egyáltalán nem érvényesül, mindkét irányban történhet eltolódás. Az azonban megfigyelhető, hogy a 2 oszlopos 10. kép. Oszlopos portikusz elhelyezkedése és aránya kastélyok főhomlokzatán 12. kép. Három oszlopos előtornác elhelyezkedése és aránya parasztházak homlokzatán változatoknál (bár ezeknél csak vázlatos alaprajzok alapján végezhettük el a szerkesztést) dominál a tengelytől bal oldalra való eltolódás. A 3-4 oszlopos változatoknál a tengelytől jobbra való elhelyezkedés a domináns. Aligha vitatható, hogy az elhelyezkedések, illetve az elmozdulások a tengelyhez viszonyítva a kettő és a több oszlopos kódisállás szerkezeti és funkcionális különbsékorlátozott számban vizsgált kastélyoknál - a 3,2 és 5,4 szélső értékek között átlagolva: 3,9. Meg kell jegyeznünk, hogy egyrészt a mintavételt egyszerűbb alaprajzú objektumokból vettük, másrészt a bonyolultabb esetekben a portikuszt hordozó domináns főhomlokzati részről.

18 II/2. Ugyanez az arány a két oszlopos kódisállásos lakóházak esetében 5,4 és 7,1 szélső értékek között átlagolva: 6,0. Ezzel szemben a három és négy oszlopos kódisállásos lakóházaknál: 2,9 és 4,1 szélső értékek között átlagolva: 3,2. 11. kép. Két oszlopos előtornác elhelyezkedése és aránya parasztházak homlokzatán geivel is összefügg. Míg csak a bejáratra összpontosító 2 oszlopos kódisállás közelít a centrális elhelyezkedéshez, a 3-4 oszlopos kódisállások határozottan elmozdulnak a konyha előterébe, a kamra és/vagy a hátsó szoba irányába, mintegy „szabadon hagyva", érvényesítve a reprezentatív első szoba tömegét. II. Figyelmet érdemel az oszlopos portikusz, valamint a kódisállás aránya az egész épülethez viszonyítva. II/l. A magas, illetve műépítészed példák alapján az oszlopos portikusz aránya a homlokzat egészéhez - a 13. kép. Négy oszlopos előtornác elhelyezkedése és aránya parasztház, kisnemesi kúria és középület (iskola) homlokzatán Az arányok összevetése azt mutatja, hogy a több oszlopos, azaz 3^1 oszlopos kódisállásos épületek arányrendje közelíti leginkább a modellként fölfogható oszlopos portikuszok arányrendjét. Mindkét relációban tanulságos az a tervrajz, melyet LUKÁCS László publikált tárgykörünkkel kapcsolatban a Dunántúl középső vidékéről, a Balaton-felvidék-