Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Tűzhelyek a Káli medencei házban

nyílás, az előkerült kályhaszemek és a szomszédok emlékezete alapján rekonstruálható a korábbi konyhából fűtött szemeskályha."

40 Kővágóörsön Bárány Gábornál eredetileg mindkét szobában cserépkályha volt. A hátsó szoba kívűlfűtős, zöld, kupásszemű kályháját 1925-ben bontották el: egysütős, pléh takaréktűzhelyet állítottak a helyére. Az első szoba 1948-ig kívűlfűtős, majd belülfűtős, szürke laposcsempés kályhája 1982-ben került a Bakonyi Múzeum néprajzi gyűjteményébe. Kékkúton Borbély Rozália házában az első szobában kívűlfűtős, zöld szemeskályha állt. A konyha jobb oldalán, a kályha fűtőnyílása előtt 60-70 cm magas, 50 cm széles, kőből épült padka helyezkedett el. A konyha bal sarkában is hasonló emelkedett, amit az 1920-as években már csak ülőhelyként használatak. 1926-ban a konyhai padkákat lebontották, kihordták. A szoba zöld cserépkályháját is ekkor bontották el. Helyére belülfűtős, barna cserépkályhát készített Patonai, a tapolcai kályhásmester. Ezt az 1970-es évek közepén kétaknás vaskályha váltotta fel. A régi füstöskonyhás házak tüzelőberendezéseinek sorában még a pálinkafőző üstöt kell megemlíteni. Kővágóörsön Bárány Imre házánál 1919-20 előtt a füstöskonyha jobb sarkában állt, Később katlan került a he26. kép. Cserépkályha, Kővágóörs, Zrínyi u. 7., 1982. lyére. Mohos Károly köveskáli adatközlőm (sz. 1901) így beszélt róla: „Mi nem ittunk soha újpálinkát, mindig ópálinkát ittunk. Olyan sárga volt, mint a viola. Szabad pálinkafőzés volt a régi világban. A füstöskonyhában benn volt a kazán." Takaréktűzhely A zárt kéményekhez kapcsolódó takaréktűzhelyek kutatására BARABÁS Jenő irányította figyelmemet: „Műemléki szempontból is figyelmet érdemelnek azok a szinte fél konyhát betöltő, egybeépített, mennyezetig érő kemence-sütő-tűzhely „kombinátok", amelyek már zárt kéményekhez kapcsolódnak ugyan, de gazdag rezes acélvereteikkel, fogantyúikkal a 19. század végének jellegzetes, s nagyon impozáns tüzelőszerkezetei Nyugat-Dunántúlon."

41 Ezek a kemencéből, kétsütős, vízmelegítős takaréktűzhelyből, katlanból álló tűzhelykombinátok a Káli-medencében is megtalálhatók. Köveskálon id. Bőczy Károlyné Lampért Jolán (sz. 1900) így fogalmazta meg a századfordulón kezdődő, a füsttelenítéssel és a tűzhelyekkel kapcsolatos változásokat: 27. kép. Cserépkályha Németh Gyula házánál, Szentbékkálla, Kossuth u., 1981.