Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - GILYÉN NÁNDOR: A Felső-Tisza vidéki nyitott ereszes ház

8. kép. Tarpa, Kossuth u. 30. (Szerző felvétele) pasztott sövény a szabad kémény is. A födém faragott gerendákból és pallókból készült. Jellegzetes volt a szarufás szerkezetű, meredek, kontyolt tető, taposott szalmával fedve. Az ajtókat, ablakokat sok helyen kicserélték már, de néhány házon megmaradtak a régi, igen kicsi ablakok. A szobák ajtajai legtöbb helyen újabbak voltak. A pitvar alárendelt szerepét jól mutatta az is, hogy itt majdnem mindenütt megmaradt a régi, pallóból, deszkából ácsolt, sokszor faszegekkel összerótt, fakilinccsel, madzaggal húzható retesszel záródó régi szerkezet. A nyitott ereszes ház Felső-Tisza-vidéken kívüli elterjedéséről nagyon kevés adatot ismerünk. Mint láttuk, az emlékek itt is egészen szűk területen maradtak csak meg napjainkig.

9 Lehotzky a Bereg megyei „orosz" ház alaprajzát mutatja be, amely a mi nyitott ereszes házunknak felel meg. A nyitott ereszt pitvarnak, a szembenyíló helyiséget kamrának nevezi.

10 Meglepő, hogy a Szilágyságban az ötvenes évek második felében már 9. kép. Bádoki (Kolozs m.) lakóház (VARGHA László felvétele 1942., MNÉGY 4372) nem volt ilyen alaprajzú épület, csupán az alaprajz fejlődéséből lehet következtetni arra, hogy valószínűleg ott is ismert volt." Vargha László viszont a Kolozs megyei Borsa-patak völgyének falvaiban (Bádok, Csomafája, Kide, Kolozsborsa) a negyvenes évek első felében még több ilyen, vagy ehhez a típushoz hasonló, annak más fejlődési fokozatát mutató házat talált (9. kép).

12 Különösen figyelemre méltó, Pap Izidor háza Csomafáján, amely csak házból (cäsa) és (nem tapasztott) sövényfalú nyitott ereszből (Jinda) áll. Mindezek az emlékek a Barabás Jenő által leírt „szamosi házterület" jellegzetességeit mutatják Kolozstól Bereg megyéig.

13 A Felső-Tiszavidéken a szabad kémény az alföldi háztípus hatására legkésőbb a múlt század közepére kiszorította a kémény nélküli, szikrafogós füstelvezetést. A szabad kémény alatti helyiség konyhává alakulása azonban - a hagyományos magyar ház egységesülési folyamatának részeként - szinte csak napjainkban kezdődött el. így a nyitott ereszes házak többsége még egy korábbi fejlődési fokozatot őrzött meg. JEGYZETEK 1. MÓRICZ Zsigmond é. n. 261, 263. 2. GÖNYEY Sándor 1939. 397-105. 3. A nyitott ereszt az Erdőháton egybehangzóan „kutyafekvő"-nek nevezték. A Tiszahát csatlakozó részén (pl. Tiszabecsen) szintén értették ezt a szót, de nem használták. A Tisza mentén lejjebb haladva már teljesen ismeretlen volt. 4. A nyitott eresz lassú bezáródása természetes funkcionális igény, amelynek több jelét lehetett a Felső-Tisza-vidéken megfigyelni. Hasonló folyamat zajlott le itt is, mint pl. a közép- és nyugat-dunántúli ház tornácán, amely szintén a helyiségek közötti közlekedés egyetlen útja volt. 5. FLÓRIÁN Mária gyűjtése, SZNM AD 32/3. 6. BELÉNYESY Márta: Adatok a beregi Mező-vári község néprajzához. (Kézirat) 1943. Néprajzi Múzeum EA 688. 7. L. 2. jegyzetet. 8. L. 1. jegyzetet. 9. ENTZ Géza II. 72. szerint a nyírségi Kislétán is van egy nyitott ereszes ház (Vörös Hadsereg u. 22.), de ez az adat téves, az épületnek az Országos Műemléki Felügyelőségen található vázlatos alaprajza szerint ez csak egyszerű lopott tornác! 10. LEHOCZKY Tivadar 1881. 200. 11. KÓS Károly-SZENTIMREI Judit-N AGY Jenő 1974.22. 12. SZNM Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény, Vargha László gyűjtése. 13. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 172. Pusztán az alaprajzot tekintve azonban hasonló nyitott ereszes házak szórványosan Erdély déli és keleti részén is előfordulnak, a Székelyföld keleti vidékén pedig gyakoriak (BALASSA M. Iván 1985., KÓS Károly-SZENTIMREI Judit-NAGY Jenő 1972.)