Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - GILYÉN NÁNDOR: A Felső-Tisza vidéki nyitott ereszes ház

5. kép. Milota, Fő u. 64. (Szerző felvétele) 6. kép. Tiszakóród, Kossuth u. 29. (Szerző felvétele) 7. kép. Tarpa, Petőfi u. 38. (Szerző felvétele) a szobában előbb sárból rakott, majd gyári takaréktűzhely foglalta el, és a pitvar továbbra is fűtetlen helyiség maradt. A nyitott ereszes ház archaikus voltára utal az is, hogy általában nincs tornáca. Az ismert épületek közül csak Tiszabecs, Kis u. 59. sz. képezett kivételt, amelynek udvari homlokzata előtt szép, esztergályozott, faoszlopos, redely fás (könyöklőgerendás) tornác húzódott végigA nyitott ereszes házak szerkezetei is legtöbbször a korábban általános megoldásokat mutatják. Leggyakoribb a favázas, tapasztott sövény fal. A faváz az Erdőháton és környékén inkább cölöpvázas, míg a Tiszaháton többször talpra állították. Előfordul azonban már a vályogfal is. A Milota, Fő u. 101. sz. lakóház lizénás vályogfala viszont teljesen egyedi megoldás, hasonló a Felső-Tisza-vidéken sehol sem fordult elő. Favázas, ta3. kép. Sonkád, Kossuth u. 18. (Szerző felvétele) 4. kép. Tiszabecs, Kis u. 59. (Szerző felvétele)