Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Közlemények - SZENTI TIBOR: Építőáldozatok nyomai Hódmezővásárhelyen

előkerült építőáldozati kakast magába foglaló cserépkantát. A jelenség, hogy ti. építőáldozatnak szánt kakast cserépedényben falaztak be, ástak el, szintén nem egyedülálló. K. Csilléry Klára

30 és Bartha Elek említi, hogy „[. . .] a budai Szent Péter plébániatemplom szentélye alatt talált, kakascsontvázat tartalmazó korsó" a kora középkorból származott.

31 (Bár a templomot nem lehet lakóházként kezelni, nyilvánvaló, hogy a vele kapcsolatos népi hiedelmek is eltérnek, a fenti leletre való hivatkozás mégsem hagyható szó nélkül. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a két épülettípus annyiban azért szellemi hasonlóságot mutat egymással, hogy a templom a benne lakozó keresztény isten házaként élt és él ma is a tudatban.) Pócs Éva a 18. sz.-i Tordáról ismertetett „fazékban elfalazott kakas"-t.

32 Az valószínűnek látszik, hogy az ebbe az építőáldozati csoportba tartozó emlékeknél az áldozat fő része maga a kakas volt, és az edény ennek csak elzárását, védelmét szolgálta. (Üres edénynek, mint építőáldozatnak az előkerüléséről eddig nincs tudomásunk.) Megfejtésre vár még, hogy milyen jelentősége volt annak az igen szabályos, mesterségesen kivágott lyuknak, amely a Hódmezővásárhely, Hajnal utcai kakasáldozatot magába foglaló cserépkanta fenekén található? Az nyilvánvaló, hogy egy egyébként is befalazásra kerülő edényen feleslegesen nem végeztek óvatos munkával járó fúrást, csiszolást. Ésszerű, bizonyítható magyarázatunk nincs a jelenségre. Valószínűsíteni azt lehet, hogy a kanta fenekén vágott lyuknak az áldozat és az áldozat címzettje között könnyebben létrejövő kapcsolatteremtésben volt jelentősége. Ez a felfogás ismét erősíteni látszik a Földanyakultuszt, hiszen a kanta fenekén lévő nyílás lefelé irányult. Mindenesetre, ez a lelet eddig egyedülállónak számít. JEGYZETEK 1. SZENTI T. 1979. 13-14. 2. BARTHA E. 1984. 9. 3. BARTHA E. 1984. 26. 4. BARTHA E. 1984. 27. 5. BARTHA E. 1984. 27. 6. BARTHA E. 1984. 57-66. 7. BARTHA E. 1984. 100-101. 8. SZENTI T. 1985. 335-337. 9. BÁLINT S. 1980. 3: 183. 10. BARTHA E. 1984. 18-19. 11. BARTHA E. 1984. 19. 12. BARTHA E. 1984. 18-19. 13. BARTHA E. 1984. 10. 14. BARTHA E. 1984. 14. 15. BARTHA E. 1984. 15. 16. BARTHA E. 1984. 17. 17. BARTHA E. 1984. 26. 18. BARTHA E. 1984. 27. 19. WLISLOCKINÉ D. A. F. 1899. 205. 20. WLISLOCKINÉ D. A. F. 1899. 213. 21. K. CSILLÉRY K. 1982. 273. 22. K. CSILLÉRY K. 1982. 273. 23. BÁLINT S. 1971. 637. 24. BARTHA E. 1984. 59. 25. MÉRI I. 1964. 16-17. 26. BARTHA E. 1984. 12. 27. TÓTH F. 1978. 206. 28. BECK Z. 1981. 30. 29. BARTHA E. 1984. 15. 30. K. CSILLÉRY K. 1982. 273. 31. BARTHA E. 1984. 12. 32. PÓCSÉ. 1977. 1: 698. IRODALOM BARTHA Elek 1984. Házkultusz. A ház a magyar folklórban. Studia Folkloristica et ethnographica 14. Debrecen. BÁLINT Sándor 1971. Népi hitvilág. In: Tápé története és néprajza. Tápé. (Szerk.: Juhász Antal.) 1980. Betegségek paraszti orvoslása. In: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete III. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978/79-2. Szeged. BECK Zoltán 1981. Építőáldozat. Békéscsaba. K. CSILLÉRY Klára 1982. A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Budapest. MÉRI István 1964. Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. Budapest. PÓCS Éva 1977. Építőáldozat. In: Magyar Néprajzi Lexikon I. Budapest. SZENTI Tibor 1979. A tanya. Budapest. 1985. Parasztvallomások. Budapest. TÓTH Ferenc 1978. Anyag és technika Makó népi építészetében. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976/77-1. Szeged. WLISLOCKI Henrikné-Döfler A. Fanni 1899. Kakas, tyúk és tojás a magyar néphitben. Ethnographia VI. 205-213.