Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - HÁLA JÓZSEF: Kőbányászat és kőfaragás a Gerecse hegységben különös tekintettel a kőfejtők barlanglakásaira

JEGYZETEK 1 A barlanglakások néprajzi kutatásában kiemelkednek BAKÓ Ferenc (1972a., b., 1977., 1978. 66—75., 1985. 443—448.) eredményei. Tanulmányaiban részletesen idézi a vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalmat, ezért azok felsorolásától eltekintek. Az újabb publikációk közül megemlítem BALÁZS Géza (1983.) néprajzi-szociografikus cikksorozatát és VIGA Gyula (1985. 42—43., 94—100.) adatait. 2 Pl. falun kívül levő pásztorlakás, csőszkunyhó (BAKÓ Ferenc 1972. 361—362., 428.), falu belterületén levő, cselédek, béresek, pásztorok, vincellérek által lakott pinceházak (BAKÓ Ferenc 1977. 49.). 3 ZOLNAY László (1975. 25.) írja, hogy a Nagymaros és Zebegény között emelkedő Szent Mihály-hegy Remete-barlangjait az 1930-as években a közeli nagy kőbánya munkásai használták ideiglenes pihenőhelyül. Promontor (Budafok) barlanglakásaiban a 19. században szőlőmunkásokon és favágókon kívül kőfejtők is laktak. A barlanglakások készítése során kitermelt követ (illetve a kőfejtés során keletkeztek a barlanglakások) pesti építkezésekhez adták el (L. 1864. 429., Vasárnapi Újság 1866. 636., K.. .r J—f 1867. 229.). A promontori barlanglakásokról lásd még: GÖNCZY Miklós 1907., 1908. Megemlítem még VAJKAI Aurél 1930-ban készített fényképét (Néprajzi Múzeum Fotótára: 185.212), amelyen az látható, hogy hat törökbálinti kőfejtő munkás vaskályha mellett barlanglakásban melegszik. 5 A tardosbányai kőfejtők barlanglakásait megemlíti SZAKMÁRY Gyula (1985. 4.) és BÉKEFI Antal (1978a. 389.) is. 6 Az e témakörben megjelent legfontosabb publikációk bibliográfiai adatait az érdeklődő többek között megtalálhatja két, 1985-ben megjelent dolgozatom irodalomjegyzékében (HÁLA József 1985a. 476—478., 1985b. 617—622.), ezért ezeket ezúttal nem idézem, csupán egy időközben megjelent fontos munkára (VIGA Gyula 1985.) hívom fel a figyelmet. A Gerecse hegységi kőbányászatról és kőfaragásról szóló, illetve arról adatokat közlő, általam ismert, kéziratos és publikált dolgozatok a következők: SZOBOSZLAI Istvánné 1950. 17—20., Julius SZAKMÁRY 1952. 5—6., RIGLER László I960., 1963., FEHÉRNÉ HOLDAMPF Éva 1964., TÓTH Gábor 1969., é.n., BÉKEFI Antal 1978a., b., GUTAY János 1981., ÁRENDÁS Tamás 1982., LUKÁCS László 1983. 194., SZAKMÁRY Gyula 1985. 4., HÁLA József 1985b. 584—585. 7 RIGLER László 1963. 36., ZSILINSZKY József 1970. 73. 8 R. FI. 1871. 40., BOROVSZKY Samu é.n.b. 38., 110., OSVÁTH Andor 1938. 9., 24., 26., 216., 217., 471., ALDOBOLYI NAGY Miklós 1941. 561., PAPP Ferenc 1941. 6., RIGLER László 1963. 36., TÓTH Gábor 1969. 2., JUHÁSZ Árpád 1970. 1398., ZSILINSZKY József 1970. 74., BÉKEFI Antal 1978a. 388., ÁRENDÁS Tamás 1982. 207. 9 BOROVSZKY Samu é.n.a. 124—125., OSVÁTH Andor 1938. 217., 598., PAPP Ferenc 1938. 6—7., DERCSÉNYI Dezső—ZOLNAY László 1956. 16., RIGLER László 1963. 36., SZABÓ Attila 1964. 7., BÉKEFI Antal 1978a. 388., ÁRENDÁS Tamás 1982. 208., KERTÉSZ Pál 1982. 202. 10 BOROVSZKY Samu é.n.a. 125., OSVÁTH Andor 1938. 598., BÉKEFI Antal 1978a. 388., ÁRENDÁS Tamás 1982.209. 11 DERCSÉNYI Dezső 1951. 49., RIGLER László 1963. 36., BÉKEFI Antal 1978a. 388., KERTÉSZ Pál 1982. 202. 12 BALOGH Jolán 1955. 23., 25., 33., BÉKEFI Antal 1978a. 389., KERTÉSZ Pál 1983. 14. 13 BALOGH Jolán 1955. 33., KERTÉSZ Pál 1983. 7. 14 VILLÁNYI Szaniszló 1892. 92., BOROVSZKY Samu é.n.a. 124., é.n.b. 38., EDELÉNYI—SZABÓ Dénes 1927. 4., OSVÁTH Andor 1938. 263., 492., 598., RIGLER László 1963. 36., TÓTH Gábor 1969. 3., ÁRENDÁS Tamás 1982. 209. 15 VILLÁNYI Szaniszló 1891. 96., BOROVSZKY Samu é.n.a. 124., é.n.b. 37., 38., EDELÉNYI—SZABÓ Dénes 1927. 7., OSVÁTH Andor 1938. 263., 598., PROKOPP Gyula—ZOLNAY László 1957. 34., 63., RIGLER László 1963. 37., ZSILINSZKY József 1970. 74., ÁRENDÁS Tamás 1982. 210. 16 RIGLER László 1963. 37. 17 PROKOPP Gyula—ZOLNAY László 1957. 34. 18 TAKÁTS Sándor é.n. 100—101., PROKOPP Gyula 1978. 329—330. 19 RIGLER László 1963. 37. 20 OSVÁTH Andor 1938. 263., RIGLER László 1963. 37., TÓTH Gábor 1969. 4., JUHÁSZ Árpád 1970. 1398. 21 VÁLYI András 1799. III. 292. 22 FÉNYES Elek 1841—1844. II. 113., GESELL Sándor— SCHAFARZIK Ferenc 1885. 12., SCHAFARZIK Ferenc 1904. 88., JAKABFFY Ferenc 1908. 136—137., PAPP Ferenc 1941. 5., RIGLER László 1963. 37., TÓTH Gábor 1969. 4. 23 TÓTH Gábor 1969. 4. 24 RIGLER László 1963. 37. 25 BÉKEFI Antal 1978a. 389., ÁRENDÁS Tamás 1982. 211— 212. 26 HUNFALVY János 1864. 454., KENESSEY Albert 1867. 144., B.K.I. Jelentés 1877. 223., RIGLER László 1963. 39. 27 SCHAFARZIK Ferenc 1904. 86., 87., 88., 89. 28 FÉNYES Elek 1841—1844.1. 127. 29 FÉNYES Elek 1851. IV. 48., 179. 30 PASTINSZKY Miklós—TAPOLCAINÉ SÁRAY SZABÓ Éva 1977. 205. 31 KENESSEY Albert 1867. 143. 32 ALDOBOLYI NAGY Miklós 1941. 563. 33 B.K.I. Jelentés 1877. 222. 34 OSVÁTH Andor 1938. 217., RIGLER László 1963. 39., 40. 35 Komáromi Lapok 1880. 4. 36 HUNFALVY János 1864. 453., GESELL Sándor—SCHAFARZIK Ferenc 1885. 10., SCAFARZIK Ferenc 1904. 87., 88., 150., 151., SCHAFFER Antal 1905. 12., 15., 17., JAKABFFY Ferenc 1908. 80., 136—137. 37 SCHAFARZIK Ferenc 1904. 86., 87., 88., 150., 151., SCHAFFER Antal 1905. 11., 12., 15., 16., 17., 18. 38 Népszámlálás. Esztergom vm. 1903. 2., 4., Komárom vm. 1903. 6., 8. 39 OSVÁTH Andor 1938. 217., RIGLER László 1963. 41. 40 BOROVSZKY Samu é.n.b. 110., OSVÁTH Andor 1938. 217., RIGLER László 1963. 42. 41 OSVÁTH Andor 1938. 224., RIGLER László 1963. 42. 42 PAPP Ferenc 1933. 205., ÁRENDÁS Tamás 1982. 213. 43 RIGLER László 1963. 42. 44 HOROGI Ottó 1976. 44., ÁRENDÁS Tamás 1982. 216. 45 RIGLER László 1963. 37. 46 HUNFALVY János 1864. 454. 47 OSVÁTH Andor (1938.) adatai alapján közli: ÁRENDÁS Tamás 1982. 214. 48 A falu fejlődéséről lásd: ÁRENDÁS Tamás. 1982. 215-218. 49 SCHAFARZIK Ferenc 1904. 89. 50 Országosan ricemék, riccernek, illetve kővágónak nevezik az útburkolati köveket készítő munkásokat is (GLASNER Antal 1922—1924. I. 8., SZABOLCS Rezső 1953. 21., I. SÁNDOR Ildikó 1973. 230., HÁLA József 1976. 110., 1985a. 469.). 51 HOROGI Ottó (1976. 44.) írja, hogy az olaszországi Carrarában már a 19. század közepén volt szervezett kőfejtő képzés, ahol ugyanolyan szakmunkásnak számított a kőfejtő, mint pl. a kőfaragó, a kőműves, vagy az ács. 52 RIGLER László 1963. 38., BÉKEFI Antal 1978a., 1978b.