Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - PÁLL ISTVÁN: Szabolcs megye építést szabályozó rendeletei a 19. században

engedve, de az ablaknak földszinétől 2 méter magasságban kell lennie s 0.30 méter átmérőjénél nagyobbak nem lehetnek. 24. §. Peczegödörrel ellátott árnyékszéknek minden udvarban lennie kell. Ezek általában elkülönitve, félreeső helyen építendők, s úgy ezen, valamint azon esetben is, ha csak az épületben alkalmaztatnak, az emésztő gödröknek a főfalaktól, valamint a szomszédos telek határvonalától legalább 2 méter távolságban kell lenniök, s égetett téglából, lehetőleg hidraulikus czementtel az ahoz vezető csatornának pedig okvetlenül vízhatlan anyaggal kell készittetniök. Az árnyékszékek tégla falazata a szomszéd felől legalább 30 cmt. vastagságú legyen. Ha azonban az árnyékszékek földbeásott emésztő gödörrel birnak, azok az utczával ellenkező oldalon s legalább 5 méter távolságban készítendők. 25. §. A szemét-gödrök és trágya-lerakodó helyek az utczáról a lakházaktól lehetőleg legtávolabb helyezendők el, s ezek, valamint az árnyékszékek és emésztő-gödrök a használatban levő kutaktól legalább 8 méter távolságban legyenek, A trágya-lé az ólakból az utczára ki nem bocsátható. Ha az udvar lejtősségénél fogva a trágya-dombból kiszivárgó nedvesség lefolyása a kut felé irányul, a kut fertőzésének megóvása végett a nedvesség lefolyása közbe eső árkolással másfelé irányítandó. Minden tulajdonos köteles a meglevő házi-kutját 0.80 méter magas kávával ellátni. Az uj kutak pedig ugy építendők, hogy az egész kut-szerkezet a szomszéd telek határvonalától és az utcza szélétől legalább 3 méterre legyen. 26. §. Amennyiben a község ez irányban saját hatáskörében nem intézkednék, minden háztulajdonos köteles háza előtt a telek egész hosszának megfelelőleg egy méter szélességben s 0.20 méter korona magasságban lehetőleg szilárd anyagból gyalogjárót készíteni. Az utczai gyalog-átjárókat elkészíteni és jókarban fenntartani pedig a község köteles. 27. §. A beépített telket a kapcsolatos kertrészlettel együtt minden tulajdonos köteles mesgyéje egyik oldalán (kémény-oldalon) bekeríteni s a kerítést jókarban fenntartani. 28. §. Az utcza mentén épült górék alját sertésólakul felhasználni tilos, úgyszintén tilos trágyagödömek, vagy uj ólaknak az utcza mentén való felállítása is. Földalatti helyiségeket (kunyhókat, putrikat) lakás czéljából épiteni a legszigorúbban tiltatik. Az ily meglevő helyiségek 2 éven tul lakásul nem használhatók. V. RÉSZ. Az építkezés befejezte után követendő rendszabályok. 38. §. Az építkezés teljes befejezte után tartozik az épittető a községi elöljáróságnak, ha a felülvizsgálatot a főszolgabíró a kiadott határozatban magának fenn nem tartotta, ezen körülményt bejelenteni, amikor az 5. §-ban megjelölt küldöttség arról, hogy az építkező teljesen a kiadott engedély korlátai között hajtott végre — meggyőződni tartozik. A felülvizsgálat a bejelentéstől számított 8 nap alatt okvetlenül megtartandó. Újonnan épült házakban azon ideig, mig a felülvizsgálat meg nem tartatott, beköltözni tilos s ezen esetekben a hatósági orvos szakvéleménye is mindig kikérendő. VI. RÉSZ. A kihágásokról és azok büntetéséről. 39. §. Az ezen építkezési szabályrendelet ellen vétők kihágást követnek el s amennyiben cselekményük, vagy mulasztások súlyosabb beszámítás alá eső s a büntető bíróság illetékességéhez tartozó vétséget vagy büntettet nem képez, a községi szegény-alap javára 5 frttól 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, a pénzbüntetés behajthatatlansága esetén megfelelő elzárással büntettetnek. VII. RÉSZ. A jelen szabályrendelet hatálya. 41. §. A jelen szabályrendelet hatálya a vármegye közönségein kivül, miután Nyíregyháza rend. tan. város épitkezési szabályrendelete csak a város belterületén foganatosított építkezésekre vonatkozik, a Nyíregyháza rend. tan. város külterületén eszközlendő építkezésekre is kiterjed s az épitkezési engedély kiadására I. fokban a városi tanács, II. fokban a vármegye alispánja, eltérő határozatok esetén, III. fokban a közigazgatási bizottság illetékes. Kelt Szabolcs vármegye közönségének Nyíregyházán, 1896. október hó 16-án folytatva tartott rendes közgyűléséből."