Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - GRÁFIK IMRE: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum „alföldi mezőváros" tájegysége (A 18—19. századi alföldi mezővárosi fejlődés kérdéséhez)

16. kép. Hajdúbagosi lakóház (Lenin u. 117.) alaprajza Alföld kisebb régióját is ellátta jellegzetes virágozott bútoraival, ládával, tékával, paddal, fogassal, ún. gondolkodószékkel stb. Az ágy felvetésénél kiemelt szerepet kapnak a díszes párnák, melyeknek végeit a hímzőfonálul szolgáló magyar racka juh megfont és növényi festékanyaggal színezett szőre után nevezve — szőrhímzéssel díszítették.

00 Fülöpszállás: A zárt beépítésű telek és építményei Fülöpszállás Bügének nevezett részében fekszik. Itt hajdan szálláskertek voltak, s a településbe részében helyezkedtek el a szárazmalmok is. E régi településrendszer a Kiskunságban a 19. század elején már felbomlóban volt. A gazdaságok súlypontja a tanyára került ki, s a feleslegessé vált szálláskertekben pedig egyre-másra épültek az új lakóházak. A kiválasztott porta ezt a helyzetet kívánja tükrözni. A lakóházat és a vele szemben párhuzamosan álló melléképületet a mestergerendába vésett évszám tanúsága szerint 1830-ban építette egy tekintélyes család. Jóval később, feltehetően a múlt század vége felé épült a két épület között elhelyezkedő boroskamra. A szoba—konyha— szoba—kamra beosztású lakóház hosszanti oldalán arányaiban igen szép, boltíves tornác húzódik, fűrészelt deszka mellvéddel. Az épület ollólábas, taréjszelemes tetőszerkezetű, deszka oromfalas, fedése nád. A lakóházzal szembenálló épületben istálló és cselédlakás (szoba—konyha), 17. kép. A hajdúbagosi lakóház (Lenin u. 117.): a. udvari oldal,