Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - FLÓRIÁN MÁRIA: A debercsényi harangláb

meg magát a haranglábban, ekkor már nem volt meg a harangláb ajtaja, de a szemöldökgerenda és az ajtó két oldalfája, melléke igen. Ezen a két háború között fél lécajtó, rekec volt, hogy a gyerekek be ne járjanak. 1980-ban készült a bontás idején látott deszkaajtó. A hasonló, még működő haranglábakon deszkaajtó van. Egy országos felmérés keretében Nógrád megye harangtornyainak és a szomszédos északi megyék jelentősebb harangtornyainak dokumentációja is elkészült.

32 Bár a felmérésre kiválasztott harangtornyok szoknyás, több művészi igényt kifejező épületek, a debercsényivel azonos funkciójúak és kb. azonos korúak. Valamennyinek ajtaja van. Ugyancsak tokra illeszkedő, tömör deszkaajtaja van a mindkét szintjén kőfalú mátramindszenti és szuhai haranglábnak

33

, melyek igénytelenségük miatt nem szerepelnek az előbbi dokumenációban. Feltételezhető, hogy egykor a debercsényi haranglábnak is hasonló ajtaja volt. f) A harangok. A nándori História Domus és az emlékezet szerint is, a haranglábban mindig két harang volt egyszerre, és erre utal a harangszék három tartógerendája is. Vagyis a harangszék két, egyenlő magasságban elhelyezkedő harang számára készült. Elsőnek egy, az 1757-ben Vácott felszentelt harang került a harangszékbe. Az 1770-es években öntött újabb harangnak 1832-ben egy kb. 50 font súlyú, 1904-ben pedig egy 16 kg-os párja volt. 1982-ben a harangláb egyetlen, az 1770-es években öntött haranggal szolgált, mely az épülettel együtt az SzNM tulajdonába került.

34 A harang teste öntöttvas. Búbján a korona kétfülű. Válla és a karima feletti pártázat között a harang külső fala profilírozóttan tagolt. Nyílása átmérője 44 cm, magassága 42 cm. Ütője kovácsoltvas repülő ütő, mely a függesztő vas vízszintes tengelyén, kengyelben, bőrszíjjal, csattal fölerősített. Az ütő jól beszabályozott, a pártázatnál koppan. A harang vállán antiqua betűkkel felirat: „Adam Wieland in Waczen 177(?)". A szöveg közé illesztett relief feszületet ábrázol. A harang jármát, sisakját 1980-ban, amikor „elektromos harangozót" szereltek fel, vasjáromra cserélték. Addig vasalt tölgyfajárom szolgált a harangszékben. A járom hossza a harang karimájánál szélesebb volt, felül sisakfej ellensúlyozta. A járom vastengelyen feküdt, mely a járom alsó mélyedésében futott, végeit felülről vasalás rögzítette a tartógerendákhoz. Az adatközlőknek bemutatott járomtípusok közül Eberhard Henrik pesti mester 19. századi harangján látható járom képe volt a legismerősebb.

35 A harang készítőjéről a karimán olvasható szöveg árulkodik. A 17. század végétől, a török kiűzésétől, a hazai harangöntők munkája fellendült: pótolni kellett a töröktől visszaszerzett területeken a templomokat és a harangokat is. Buda, Pest, Pozsony, Kassa, Eperjes és az erdélyi harangöntők mellett, főleg a püspöki és káptalani helyeken indult meg a harangöntés. így lettek ismertek a győri, esztergomi, váci, egri, nagyszombati, nagyváradi, pécsi központok, harangöntő helyek. A váci harangöntés Wieland Ádám nevéhez kapcsolódik. A török időket megelőző évekből megmaradt nógrádi harangok magas iparostudással készültek, felírásuk latin nyelvű mondat vagy jelige volt.

36 Nyilvánvaló kontármunkára utalnak a 17. században datált kisebb, rossz kivitelű, magyar nyelvű feliratos harangok.

37 Kontárok később is működtek a megyében, a nemti harangon például tükörírásban sikeredett egyiküknek az „Anno 1793" datálás.

38 A 18. században azonban már inkább mesterekkel dolgoztattak. Wieland Ádám a váci egyházmegyében több helyen, így a távolabbi Tápén is dolgozott. A kor szokása szerint a harang készítésének helyét, idejét s a készítő, vagyis saját nevét is megörökítette harangjain.

39 Nevével leggyakrabban a Vác körüli nógrádi falvakban találkozhatunk több nyelvű szövegezésben. Németül az alsótoldi (1775), a debercsényi (1777?), garábi (1763), a nógrádkövesdi (1766), a nógrádsápi (1766) és az 1785-ben készült szécsénykei harangon. Latin alapszövegben jelentkezik neve a bujáki (1774), a felsőtoldi (1775) és a patvarci (1773) harangon. Következetlenül hol Wieland, hol Wielant névváltozatot használt, gyakran csak AW monogramot. A harangok keltezése szerint 1763 és 1779 között dolgozott Vácott

40 így nem lehetett az ő munkája az a harang, melyet 1757-ben Vácott szenteltek fel a debercsényi harangláb számára. Kovács Mihály a jelentősebb harangöntők között Wieband (Wieland) Ádám Wácz — jelöléssel említette harangunk készítőjét.

41 Felsorolásában Kovács Mihály Novotny Antal temesvári harangöntőről is említést tesz, aki 1904-ben Debercsény számára a megrepedt kis harang helyébe újat öntött.

42 Erről így emlékezik meg Gabriel Rufusz nándori plébános 1904-ben

43

: „Debercsényi kis harang újraöntése, Eszközöltetett 1904. évben Temesvárott. Felszentelte kérelmemre a csanádi püspök úr őnagyméltóságának Vikáriusa Németh József 1904. márc. 10-én itthon. I. Joseph Iponsi BMV. Költsége: A régi kis harangot (16 kg) Novotny Antal temesvári haranggyáros beváltotta 32 koronáért, újat adott, melyért fizet a fő egyházm. hatóság a debercsényi templom alapból 66 kor 70 fill-t (a vas korona: 14 kor beleértve) s így összesen csak 34 kor 70 fill be jött az új beszerzése. Úgy ezen új mint a még meglévő nagyobbacska harang a hitközség tulajdona." Mint már tudjuk, ez a kis harang nem sokáig maradt a hitközség tulajdonában, 1917-ben rekvirálták tőlük. Debercsény középkori templomának elvesztése óta, évszázadokig templom nélkül maradt. Az 1920-as évektől püspöki

44 és hatósági engedéllyel a régi iskolaépület szolgált az istentisztelet helyéül, míg 1982-ben, szintén egy alatta beszakadt verem miatt, össze nem omlott. így a templommal rendelkező falvakban szokásostól eltért egy kissé a harangozási rend is. Déli és hajnali harangszó itt nem volt. A harang legfontosabb feladata a halál jelzése volt. A halál beálltakor háromszor kondítottak a férfinak, kétszer a nőnek. Temetés idején legalább félórát szólt a harang. Harangoztak az elhunyt halálának évfordulóján is. Szentmisére természetesen csak az 1920-as évektől hívta a híveket, de csak „második és beharangozás" volt. Emlékeznek rá, hogy valamikor zivatar, leginkább jégeső idején is félreverték a harangokat.

45 Arra már nem emlékeznek, hogy valamikor a nándori misére is beharangoztak volna a debercsényi harangok. g) A harangláb berendezése. A harangláb állandó berendezéséhez tartozott a temetési kereszt és a szentmihálylova. Ez utóbbi létraként is szolgált a bejárattal szembeni falhoz támasztva.

46 2. A debercsényi harangláb a múzeumban a) Az épület elhelyezése és az újraépítés szempontjai. Az észak-magyarországi tájegység völgyháton futó félutcás településképet mintáz. Az utcasorban egymást követik a