Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - FLÓRIÁN MÁRIA: A debercsényi harangláb

álltak, s fémlapra készült kép díszítette őket. Talán a bádog-Krisztust említik az írások.

16 A továbbiakban a nándori anyatemplom rossz állapota, később az új templom építése olyan mértékben lekötötte a figyelmet, hogy a nándori História Domus mással nem is igen foglalkozik, s a századfordulóig szinte nem is említi Debercsényi.

17 A harangláb helyét 1867-ben, a tagosítást megelőző kataszteri felmérés alkalmával rögzítették először térképen.

18 A Birtokrészleti Jegyzőkönyvben az 53-as, házszám nélküli parcellán jelölték meg a község tulajdonában lévő adómentes haranglábat, melyhez 4 négyszögölnyi terület tartozott. A harangláb a helyszínrajzon a beltelkek egy részét megörökítő 5. szelvényen méretett fel. Az 1976-os Magyarország műemlékjegyzékében az építmény ugyancsak 53-as számon, 190. helyrajzi számon szerepel.

19 A harangláb külsejére vonatkozóan a 18. század óta szinte nincs is adatunk, az épület történetét is inkább harangjainak sorsán keresztül rekonstruálhatjuk. A magyamándori História Domus által említett, 1757ben felszentelt harang mellé az 1770-es években újabb harangot készíttettek, szintén Vácott. Talán ezt a két harangot örökítette meg 1832-ben a nándori História Domus, mely szerint ekkor, az 1770-es években öntött nagyobb harangon kívül egy 50 font súlyú harangja is volt Debercsénynek.

20 Ezekben az években került sor a harangláb helyreállítására is. A falu lakói levélben fordultak a nándori plébánoson keresztül a váci püspökhöz, hogy akadályozza meg a régi templom köveinek magán célú felhasználását, mikor a harangláb kőfala is felújításra szorul. A falu engedélyt is kapott, hogy a kövekből a haranglábat helyreállítsa.

21 A 19. 0 1 2 2. kép. A harangláb helyszínrajza. (Suppán Gábor rajza) században az 1757-ben felszentelt harangnak nyoma veszett. Talán ennek helyére került az a 16 kg súlyú kis harang, melyet 1904-ben a debercsényiek kicseréltettek, s amelyet 1917-ben, katonai céllal rekviráltak tőlük.

22 A bontás idején már csak az 1770-es években öntött harang volt a falu tulajdonában. A helyiek emlékezete nemcsak a harangok megfogyatkozását köti az első világháború éveihez. Addig a haranglábnak ajtaja is volt, fazsindely fedte, és a tetősíkok felett egy kis, szintén zsindellyel fedett gömb díszítette a császárfát a vaskereszt alatt. Ezt a héjazatot Varga Garas József helyi ácsmester cserélte fel hódfarkas cseréppel 1922-ben. Újabb javításra a második világháború után került sor. Ekkor Füleki Géza és testvére Sándor, ecsegi ácsok megújították a tetőszerkezetet, a vörös cseréppel borították. 1967-ben, a villany bevezetésekor — a harangláb keresztjéhez közel felszerelt vezeték miatt —• újabb módosítás vált szükségessé, a császárfát megrövidítették. 1980-ban a balassagyarmati Kardos Ferenc szerelte fel a harangtoronyba az „elektromos harangozót". Ekkor a harang eredeti fasisakját vasszerkezettel váltották fel. Ugyancsak ekkor, biztonsági okokból, deszkaajtó is készült a haranglábra, melyet Csizmarik János debercsényi asztalos csinált a két világháború közt készült és azóta használt lécajtó, a rekec helyébe.

23 Ezzel kialakult a bontás előtti utolsó állapot. 1. A harangláb Debercsényben a) A harangláb elhelyezése. Nógrád megye falvainak nagy hányadában a torony nélküli templom mellett állott a harangláb. Sok helyen templom nem is volt a faluban, de harangláb igen. Ilyenkor állhatott a falu végén vagy a falu belsejében, a fő út mellett, rendszerint beépítetlen oldalon, lakóházaktól távolabb. A 19. század második felére ezek a haranglábak is beiktatódtak az utcasorba, a házak utóiérték vagy körbeépülték a korábban magányosan álló harangtornyokat. A debercsényi harangtorony az egyetlen, a dombtetőn futó utca végén állt, a múlt század második felében még kevésbé beépített faluvégi környezetben. Az utcának ez a szakasza egy erősen meredek oldalú völgy felett húzódik, ahol a lejtő miatt nem lehetett építkezni, s így a harangláb szomszédságában csupán egyetlen, lankásabb telek mélyén állt egy lakóház.

24 A lejtős domboldalon a szemközt álló házak kertjei húzódtak a völgy felé. A kertek végén, az út mellett egykor vermek sorakoztak. A vermek belseje — az emlékezet szerint — gömbölyű volt, tapasztásában pelyva, zsúp nyomai látszottak, s nem egy esetben ki is voltak égetve. Mivel a verme kinek-kinek a házával szemközt volt, mindenki láthatta ha azt illetéktelen meglepte, megbolygatta. Utóbb ezek a vermek sorban beszakadtak, s mivel sokszor a közelükben álló épületeket is veszélyeztették, feltöltötték őket. Beszakadó verem okozta az egykor a harangláb közelében álló lakóház beomlását is. Ilyen verem miatt dűlt össze az egykori iskolából templommá szentelt vályogépület is 1982-ben. És ilyen verem miatt indult romlásnak maga a harangláb is. Falát a lejtő felőli oldalon többször aláépítették, megerősítették. Végül azonban a kőfal déli és nyugati homlokzatán a repedések annyira megnyíltak, hogy az épület javítása lehetetlenné vált.

25 Ebben a környezetben állt két évszázadon át a harang-