Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - FLÓRIÁN MÁRIA: A debercsényi harangláb

Flórián Mária A DEBERCSÉNYI HARANGLÁB A debercsényi harangláb a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-Magyarországot bemutató tájegységében, a nógrádi­hevesi épületegyüttesben kap helyet. A tájegység eredeti terveiben jelentősebb szakrális építmény nem szerepelt, mivel az épületkiválasztás idején a fenti megyékben a mú­zeumi bemutatásra érdemes műemlékek már a helyszínen védettek voltak. Tulajdonképpen a véletlennek köszönhető, hogy végül ez az épületcsoport is bemutathat egy, az észak-magyar­országi településekre oly jellemző egyházi építményt, egy haranglábat. A szentéi anyatemplomhoz tartozó Deber­csényben ugyanis egy 18. századi, műemlékjellegű harang­láb olyan mértékben romlásnak indult, hogy felújítására már nem volt mód. A kis falucska önerőből, műemléknek járó igénnyel nem tudta volna a haranglábat helyreállítani, és erre az Országos Műemléki Felügyelőség sem vállal­kozott, így a helyiek az életveszélyessé vált harangláb lebontása mellett döntöttek. Az objektumra 1981-ben Gáspár Mihály, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum fényképész munkatársa hívta fel a mú­zeum figyelmét. A tájegység akkori muzeuológus felelőse, Kecskés Péter javaslatára az SzNM ugyanebben az évben megvásárolta a haranglábat 1 , és 1982-ben lebontotta. A bontást Suppan Gábor építészmérnök vezette, muzeoló­gus megfigyelő Flórián Mária volt. 2 Miért tartjuk fontosnak a harangláb múzeumba való áttelepítését, bemutatását? A nógrádi-hevesi tájegység épü­leteivel 19. század közepi településképet kívánunk felidézni. Nógrád megye jelenlegi 138 községéből a história domusok és a protocollumok 94 esetben említik, hogy ott a 18. szá­zadban harangláb állt. A haranglábak többsége megélte a 19. század közepét is. 3 1976-ban azonban már csak 10 nóg­rádi haranglábat, illetve harangtornyot említ a Magyar­ország műemlékjegyzéke: Erdőkövesd, Debercsény, Dorog­háza, Kozárd, Legend, Mátramindszent, Nádújfalu, Szuha, Mátraalmás és Cered helységekben. 4 Ezek közül a legje­lentősebb a ceredi, míg a debercsényi jelentéktelenebb, csupán műemlék jellegű volt. 5 Maga Debercsény pár száz lakosú egyutcás kis falu a Cserhát dombjai között, Magyamándor szomszédságá­ban. A váci egyházmegyéhez tartozik, 1945-ig Nándor fíliá­jaként a nógrádi főesperesség része volt. 1562-ben a török hódoltsági községek között szerepelt, Rusztem budai pasa solymászainak parancsnoka, Hadim volt az ura. 6 Közép­kori kőtemplomát, az egykori faluval együtt, 1663-ban pusztította el a török. A templom helyett másik sose épült, romjait, egykori helyét azonban a falu mai lakosai is isme­rik, s tudni vélik, hogy a korábbi falu is a lerombolt temp­lom körül, a völgyben, a Pusztatemplom dűlőben volt. 7 A török pusztítása után sokáig nyoma sincs, hogy az élet újra indult volna Debercsény határában 8 .1715—1720 közöt­ti adóösszeírások sem említik. A Canonica Visitatio Nán­dorra vonatkozó anyagában, a fíliák között sem szerepel sokáig. 9 1733-ban bukkan fel Debercsény neve Nándor fíliá­jaként Ecset, Szenté, Bodony társaságában, 10 majd 1740­ben Ecsettel együtt említi a Canonica Visitatio Debercsény­ről, hogy kisnépességű hely. Szegénységére a papi járandó­ság kicsinysége is utalt. 11 A nándori História Domus 1757-re teszi az első deber­csényi harang szentelésének idejét. 12 Ez a dátum számunkra a harangláb létét igazoló első évszám. 1767-ben a visitátorok már feljegyzik azt is, hogy a falutól félórányira, az egykori templom közelében, felszentelt temető van. Ugyanekkor a falu két közkeresztet gondozott. Egyikük talán a harangláb előtt egykor álló kőlábú fake­reszt vagy annak elődje volt. 13 A falu temetőjét az 1770-es évek visitációjakor is emlí­tik, hangsúlyozva, hogy Debercsénynek kápolnája sincsen. 14 Az egyházi látogatók ezután évekig elkerülik Debercsényt. Az 1801—1809-es utuk során még Nándor filiái között sem említik meg. 15 Végre 1832-ben olvashatunk arról, hogy De­bercsényben, a falu közepén áll egy harangtorony, mely „kegyes gyűjtésből" épült. A Canonica Visitatio a harang­torony két akkori harangjáról is megemlékezik, és részle­tesen ír a falu közkeresztjeiről is. A fakeresztek kőlábon 1. kép. Debercsény tagosításkori kataszteri felmérésének részlete a haranglábbal a Helyszínrajz 5. szelvényéről. (Nógrád megyei Levéltár LXXIH. 19.). [Csajbók Csaba rajza]

Next

/
Oldalképek
Tartalom