Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Tanulmányok - GUNDA BÉLA: Munkakunyhók a Balkán félszigeten

Gunda Béla: MUNKAKUNYHÓK A BALKÁN FÉLSZIGETEN Macedóniában és Északnyugat-Bulgáriában a leányok még a közelmúltban is jellegzetes munkavermekben végezték el a fonást és a hímzést. Ezekről az építményekről az első részletes leírást a Naselja srpski zemalja kiadványsorozatban olvashatjuk. A nagyjelentőségű publikációban azok az anthropogeographiai tanulmányok jelentek meg, amelyeket Cvijic J. irányításával a szerbek a Balkán-félszigeten végeztek. A tanulmányok jelentékeny részéről magyar nyelven Németh J. számolt be,

1 aki megemlíti, hogy Macedóniában a házkörüli melléképületek között a leányok részére kis kunyhókat emelnek, amelyekben télen ruhájukat készítik.

2 Ezekről a fonó- és hímzőhelyiségekről Tomié Sv. ír részletesen a Skopljétól északra fekvő Crna Gora (Skopska Crna Gora, Kara Dagh) hegységet ismertető emberföldrajzi tanulmányában. Kumanovo vidékén az udvarban a nagyszámú melléképület között találjuk a devojacka kucarica-t ('leány házacska', 1. kép). Ezt a veremféle melléképületet a hajadon leányok minden férfisegítség nélkül Dömötör napja (Mitrovdan napja, október 26., ekkor fejezik be a mezei munkát) után a trágyadombba építik és Szent György-nap (április 23.) előtt néhány nappal lebontják. Ha a kucarica-t Szent György „lebontatlanul találja", akkor az a leány, aki azt készítette, azon a nyáron nem megy férjhez. A kucarica készítésénél a trágyadombba kör alakú vermet mélyítenek. De a verem alja a talajréteget nem éri el, hanem vastagon trágya fedi. A verem kb. 1—1,5 méter mély és csak annyira tágas, hogy abban két-három, legfeljebb négy leány foglalhat helyet. A trágyadombból egy kis ajtó nyílik a verembe, amelynek a peremébe kb. 1/2 méter magasra kiemelkedő néhány oszlopot vernek és ezek körül trágyát halmoznak fel. így alacsony fala lesz az épületnek. A falra néhány dorongot helyeznek és ezekre rozsszalmát, trágyát raknak. Erre az egyszerű tetőre azután ráhelyeznek egy felül öszszekötött és alul szétterített kévét, s ezzel a tető kúp alakú formát nyer. A tető csúcsára a lányok néhány, különböző színű baromfitollat kötnek, amit kaftarka-nah. neveznek. A fény az utcára néző, állandóan nyitva tartott ajtón áramlik be. A nyitott ajtón át a kucarica-ban tartózkodók látják, hogy ki jár az utcán. A veremben természetesen tüzet nem gyújtanak. A trágya melegen tartja a helyiséget. A fiatal leányok kb. nyolcéves koruktól a házasság idejéig — ha nincsen sürgős házimunkájuk — egész télen át a kucarica-ban tartózkodnak. A reggeli étkezés után a kucarica-ba sietnek és késő estig énekszóval kísérve hímeznek, varrnak, amelyre az idősebbek oktatják a fiatalabbakat. Az időtrabló — gyakran hat hónapig is eltartó — munka végső célja egy olyan ing készítése, hímzéssel való díszítése, amely a leány hozományához tartozik. Ha az ing készen van, a leány még abban az évben férjhez mehet. Az asszonyok a kucarica-t nem látogatják. Este, távozás előtt a leányok az ajtó előtt álló korsókba vizet hoznak.

3 Hasonlóan írja le a Crna Gorából ezt a munkavermet Petrovié A., majd a Crna Gora keleti részén fekvő Kumanovóból Vasiljevic J. H. Petrovié A. leírása szerint a leányokat (cirak 'szolga') 8—10 éves koruk után egy felnőtt leány (majstor 'mester') télen át a kucarica-ban hímezni tanítja. A raajsíor-leány három télen át végzi a hasonlókorúak tanítását, amiért különböző textilféléket kap ajándékba. Az első télen csak egyszerűt, míg a harmadik télen tarkát, hímzettet. A leányok minden tekintetben alá vannak rendelve a majstorleánynak. Ha a cirak hibát követ el, a ?najsior-leány megverheti, megszidhatja, az ebédtől eltilthatja. 1. kép. A leányok munkakunyhója (kucarica). Kumanovo, Crna Gora, Jugoszlávia. (Tomié Sv. után)